Történelmi visszapillantó a hegyaljai mezővárosok középkori életébe
A magyar mezőváros-történet nagynevű kutatói már különböző szempontból megvilágították a középkori településszervezet sokszínűségét, de az országos trendek vizsgálata mellett az egyedi esetek górcső alá vétele újabb adalékokkal szolgálhat a még fehér foltokként számon tartott kérdések megválaszolásához.
Ottlik Géza szerintem a magyar irodalom legjobb regényírója, az Iskola a határon pedig egy remekmű. Remekművek persze Ottlik további könyvei: a Hajnali háztetők és a Buda is. Viszonylag kevés könyvet publikált, ez valószínűleg írói módszerének eredménye, mert könyveit folyamatosan átírta, tökéletesítette. Ennek a kis könyvismertetőnek nem célja sem a történet részletes leírás, sem a könyv mélyebb elemzése, egyszerűen csak kedvet akar csinálni az elolvasásához.
Megismerni, megérteni, sőt megérezni a történelmet nem könnyű. A történelemórán általában a legfontosabb politikai, hadi, gazdasági, kultúrtörténeti momentumokról esik szó, az is csak ritkán fordul elő, hogy a lakás vagy a viselet jellemzőin keresztül felvillan egy-egy időszak. A mindennapok felfedezése így ránk vár.
Megyénk az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából a következő válogatással szeretnénk ízelítőt adni szakkönyvtárunk köteteiből a történelmi esemény és megyénk kapcsolatáról.
FENSÉGES ÉLET? C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
Aki a történelmet nem csak dátumok és nevek memorizálásával, az iskolai tanagyag megtanulásával akarja megismerni, hanem fel akarja fedezni a tények mellett az embert is, az olvasson minél több levelet, naplót, családi iratot. Azokról a korokról, amelyből ilyen típusú elsődleges forrás nem áll rendelkezésünkre, marad a szépirodalom, az eszünkre, szívünkre és képzeletünkre egyaránt ható jó történelmi regény.
Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai. Nők a szocialista időszakban
 |
A szocialista mindennapokat bemutató sorozat negyedik darabjaként a Nyitott Könyvműhely kiadásában 2010-ben jelent meg Tóth Eszter Zsófia kötete. A szerző történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa, az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskolájának oktatója. |
 |
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója emlékezve szeretnénk megismertetni látogatóinkat egy erre az alkalomra bedigitalizált könyvtári kötetünkkel. |
Szivárványtintával írt ízelítő a dualizmus kori nőkről
Napjaink könyvdömpingjében az olvasó talán először önkéntelenül is a számára legérdekesebb tartalmat sugalló könyvért nyúl. Előfordul, hogy csalódik, mert a figyelemfelkeltő borító mögött nem a várt tartalmat találja, hanem az általa értékesnek tartott munkát szürke, jellegtelen kivitelű kötet rejti. A Pécsi Tudományegyetem tanárának, Kéri Katalinnak a munkájánál azonban harmóniában van a „külcsín és a belbecs”.
Kelemen Lajos: Kézirattári értékeink
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben alakult meg Kolozsváron; a múzeumi anyag gyűjtése mellett könyveket, iratokat, kéziratokat is átvett. 1860-ban megnyílt az Erdélyi Múzeum Könyvtára a kézirattárral, ahol az okleveleket és egyéb iratokat is őrizték – később innen vált ki az egyesület levéltára. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtárát 1908-ban a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban helyezték el, ahol elkülönítetten kezelték. Tovább
Arisztokrata életpályák és életviszonyok
A kötet 2009-ben jelent meg Debrecenben, alapját pedig az Arisztokrata életpályák és életviszonyok a magyar történelemben címmel, 2009. júniusában, a Debreceni Egyetemen megrendezett konferencia szolgáltatta. Tovább
Kati Marton: A nép ellenségei. Családom regénye
Kati Marton családjáról írt kötete 2010-ben jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában, 292 oldalon. A szerző Amerikában élő, magyar származású író, aki több amerikai újságnál tevékenykedett, munkásságával pedig számos rangos díjat – pl. 2008-ban a Pro Cultura Hungarica díjat – nyert el. Több műve jelent meg magyar nyelven, ezek közül a családjáról szóló a legújabb. Erre a könyvre két tényező miatt esett a választásom: először is igazán megkapó a kötet borítója, mely a Márton családot ábrázolja, másrészt évek óta vonzódom a családtörténethez. Tovább
Egy falukönyvről
Május 20-án mutatták be a Balsa múltjáról szóló kötetet, amelyet a szerkesztő, Kiss Zoltán műfajilag falukönyv-nek nevezett. A könyvben jól megférnek egymás mellett a különböző típusú írások: így a falu történetét régészeti és levéltári források alapján bemutató tanulmányok, a visszaemlékezések alapján felgöngyölített régi hétköznapokról szóló esszék, gyülekezeti tagok írásai a helyi egyházakról, valamint a szépirodalmi munkák. Tovább
Móra Ferenc: Aranykoporsó
Móra Ferenc történelmi regénye először 80 éve, 1932-ben jelent meg, majd ezek után még számos kiadásra méltatta több könyvkiadó is. A mű Caius Aurelius Valerius Diocletianus császár korába, a Kr. u. 3-4. század tetrarchiájába kalauzolja el az olvasót. A munka középpontjában a kereszténység áll. A szerzőnek köszönhetően képet kaphatunk a keresztények életének, vallási felfogásának korai szakaszából, küzdelmükről, melyet a beilleszkedésért, Istenük és vallásuk elismeréséért folytattak. Móra Ferenc azonban nemcsak egy oldalt mutat be, hiszen a római mitológiát, vallási hiedelmeket, babonákat is megismerteti az olvasókkal, valamint a korszak polgárainak hétköznapi életét, továbbá a hivatalos, császári udvarhoz kötődő ceremóniákat is megismerhetjük. Tovább
