Kelemen Lajos: Kézirattári értékeink

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-ben alakult meg Kolozsváron; a múzeumi anyag gyűjtése mellett könyveket, iratokat, kéziratokat is átvett. 1860-ban megnyílt az Erdélyi Múzeum Könyvtára a kézirattárral, ahol az okleveleket és egyéb iratokat is őrizték – később innen vált ki az egyesület levéltára. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtárát 1908-ban a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban helyezték el, ahol elkülönítetten kezelték.

Kelemen Lajos (1877–1963) erdélyi történész, levéltáros élete és működése ezer szállal kötődik az említett közgyűjteményekhez. Pályáját az Erdélyi Múzeum Könyvtárában kezdte, dolgozott a kézirattárban is. Néhány éves tanári működés után az Erdélyi Múzeum Levéltárához került, ahol elkötelezett, és utóbb legendássá vált tevékenységet fejtett ki: iratgyűjtést, iratismertetést, az egyesület tevékenységének széles körben való megismertetését és propagálását. Közben volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára és igazgató választmányi tagja is. Kelemen Lajos levéltári működése során az erdélyi múlt avatott ismerőjévé, publikálójává és a levéltári kutatók önzetlen segítőjévé vált.

Talán a sors játéka vezette vissza a nyugdíjas tudóst az 1950-es évek közepén pályakezdésének helyszínére, az Erdélyi Múzeum Könyvtárának kézirattárába. A kézirattár revízióját végezte, illetve egyes tételek fölvételezésén dolgozott. Ezen a számára ismerős terepen jól tudta kamatoztatni évtizedeken át felhalmozott tudását. Sok olyan információ birtokában volt, amelyek a kéziratok megszerzésének körülményére, vagy valami hozzájuk fűződő epizód ismeretére vonatkozott. Ez inspirálhatta arra, hogy 1955-ben megírja a kézirattár rövid ismertetőjét.

A kézirattári értékeink című tanulmány elején a gyűjtemény történetéről, létrejöttéről számol be, majd rátér a kéziratok konkrét, részletesebb bemutatására. A 3500 kézirattári egységet nem vehette sorra, hanem tíz tárgyi csoportot alkotva, tematika szerint választott ki néhány fontos darabot. Megemlékezett a néhány román nyelvű kéziratról és a szerény középkori anyagról. A gyűjtemény legrégibb darabja a 14. századból való Újtestamentum, legszebbje talán a 15. századi, német nyelvű, miniatúrákkal díszített imakönyv. A filozófiai, vallástörténeti művek között figyelmet szentelt a magyar vonatkozásúaknak.

A kézirattár legértékesebb anyagának Erdély történetének forrásanyagát tekinti. Bojthi Veres Gáspár, Bethlen Farkas, Szalárdi János és más hírneves történetírók munkái találhatók meg itt eredeti és másolati példányban. Naplók, krónikák, feljegyzések tartogatnak még felhasználható adatokat a történészek számára. Vannak irodalmi és jogi vonatkozású kéziratok is, főleg a levéltárosok érdeklődésére tart számot egy oklevélmásolatokat is tartalmazó kolozsvári kancelláriai formuláskönyv. A természettudomány és a művészetek tárgykörében is megemlített néhány értékes, reprezentatív kéziratot, végül szót ejtett az erdélyi országgyűlési gyűjteményről.

Egy kézirattári ismertető nem számít könnyű olvasmánynak. Kelemen Lajos számára sem volt egyszerű feladat a tanulmányt elkészíteni, de széles körű anyagismerete, közvetlen stílusa és mértéktartása végül élvezetes és hasznos ismertetőt szült. Ez volt utolsó tudományos munkája. A kötetet számos kézirat képe teszi szemléletessé és az említett kéziratok jelzetének feltüntetése felhasználóbaráttá.

Kelemen Lajos írása évtizedekig kéziratként várt nyomdai megjelentetésre. 1993-ban B. Nagy Margit sajtó alá rendezte, de kiadása elmaradt. Közben megkezdődött a Központi Egyetemi Könyvtár kézirat-katalógusának közzététele, de megvalósulása hosszadalmasnak ígérkezik. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 150 éves jubileumán nyílt lehetőség a kis kötet kiadására, amely Sipos Gábor szerkesztésében az Erdélyi Tudományos Füzetek 265. darabjaként 2010-ben jelent meg Kolozsváron.

Kelemen Lajos: Kézirattári értékeink.
Közzéteszi: B. Nagy Margit. Szerk. Sipos Gábor.
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2010.
Erdélyi Tudományos Füzetek 265.

Henzsel Ágota

Belépés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
8 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.