A magyar mezőváros-történet nagynevű kutatói már különböző szempontból megvilágították a középkori településszervezet sokszínűségét, de az országos trendek vizsgálata mellett az egyedi esetek górcső alá vétele újabb adalékokkal szolgálhat a még fehér foltokként számon tartott kérdések megválaszolásához.

Nők a kereszténységben

A Magyar Történelmi Társulat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoportja a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetével karöltve, Nők a kereszténységben címmel, 2017. április 20–21-én tudományos konferenciát tartott az egyetem rektori dísztermében.

Idén emlékezünk az első világháború kitörésének 100. évfordulójára. A hivatalos megemlékezések – konferenciák, forráskiadványok stb. – egészen 2018-ig, a háború lezárásának centenáriumáig fognak tartani. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a háborús eseményekre, az áldozatokra örökre és méltóképpen emlékezzünk.

Megismerni, megérteni, sőt megérezni a történelmet nem könnyű. A történelemórán általában a legfontosabb politikai, hadi, gazdasági, kultúrtörténeti momentumokról esik szó, az is csak ritkán fordul elő, hogy a lakás vagy a viselet jellemzőin keresztül felvillan egy-egy időszak. A mindennapok felfedezése így ránk vár.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából a következő válogatással szeretnénk ízelítőt adni szakkönyvtárunk köteteiből a történelmi esemény és 

megyénk kapcsolatáról. (PDF)

Az Erdélyi Magyar Adatbank 2004 elején indult el, a Transindex nevű erdélyi magyar internetes hírportál és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány közös digitalizálási projektjeként.

FENSÉGES ÉLET?

FENSÉGES ÉLET?

C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai

Ford. Balázs Laura. Szerk. Dudich Ákos. Tericum Kiadó, 2011. 545 p.

Tóth Eszter Zsófia: Kádár leányai

 

A szocialista mindennapokat bemutató sorozat negyedik darabjaként a Nyitott Könyvműhely kiadásában 2010-ben jelent meg Tóth Eszter Zsófia kötete. A szerző történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa, az ELTE Történelemtudományok Doktori Iskolájának oktatója.

A Magyar Tudományos Akadémia intézeti struktúrája 2012. január 1-jével átalakult. Ekkor alakították meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot, amely több szervezeti egységből áll: a Filozófiai, az Irodalomtudományi, a Művészettörténeti, a Néprajztudományi, a Régészeti, a Történettudományi és a Zenetudományi Intézet mellett az alapító okirat szerint az Irodalomtudományi Intézet Illyés Gyula Archívum és Műhely, továbbá a Művészettörténeti Intézet Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény is idetartozik. 2012 júliusában Médiatudományi Kutatócsoportot hoztak létre a Kutatóközpontban.

Tartalom átvétel

Belépés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
11 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.