A 19. század utolsó harmadában Szabolcs vármegye nagyobb településein – Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza – is megteremtődtek a nyomdaalapítás alapvető feltételei, vagyis a fejlett gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok: iparszabadság, sajtószabadság, technikai modernizáció, tankötelezettség. 

Nyíregyházán az 1876. évi megyeszékhellyé válás után megnőtt a nyomtatványszükséglet, így a nyomdák száma is, és mindez a nyomdászat technikájának fejlődéséhez vezetett.
    Az előadó Szabolcs vármegye első 17 nyomdájáról beszélt. Valamennyi a 19. század utolsó harmadában, 1866 és 1899 között kezdte meg a működését. Különböző ideig álltak fent, de közös bennük, hogy mindegyik az adott település (Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza) életének részét képezte, és az ott élőket szolgálta. Hiszen olyan nyomtatványokat készítettek, amelyek a helyi közigazgatáshoz, a társadalmi és kulturális élethez kapcsolódtak.
    A rendezvény a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0026 számú pályázat programjaként valósult meg.