Bordé Katalin: Szabolcsi nyomdák és nyomdászok a 19. században

A 19. század utolsó harmadában Szabolcs vármegye nagyobb településein – Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza – is megteremtődtek a nyomdaalapítás alapvető feltételei, vagyis a fejlett gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok: iparszabadság, sajtószabadság, technikai modernizáció, tankötelezettség. 

A városi és megyei közigazgatás ügyintézési módja polgári jellegűvé alakult több, igényesebb és változatosabb nyomtatványanyag kellett. A polgárosodás jeleként a fenti településeken is megjelentek a nyomdák, illetve a helyi lapok a 19. század utolsó harmadában.

Nyíregyházán az 1876. évi megyeszékhellyé válás után megnőtt a nyomtatványszükséglet, így a nyomdák száma is, és mindez a nyomdászat technikájának fejlődéséhez vezetett.
    Az előadó Szabolcs vármegye első 17 nyomdájáról beszélt. Valamennyi a 19. század utolsó harmadában, 1866 és 1899 között kezdte meg a működését. Különböző ideig álltak fent, de közös bennük, hogy mindegyik az adott település (Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza) életének részét képezte, és az ott élőket szolgálta. Hiszen olyan nyomtatványokat készítettek, amelyek a helyi közigazgatáshoz, a társadalmi és kulturális élethez kapcsolódtak.
    A rendezvény a TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0026 számú pályázat programjaként valósult meg.

 

Belépés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
1 + 18 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.