FENSÉGES ÉLET?

FENSÉGES ÉLET?

C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai

Ford. Balázs Laura. Szerk. Dudich Ákos. Tericum Kiadó, 2011. 545 p.

Aki a történelmet nem csak dátumok és nevek memorizálásával, az iskolai tanagyag megtanulásával akarja megismerni, hanem fel akarja fedezni a tények mellett az embert is, az olvasson minél több levelet, naplót, családi iratot. Azokról a korokról, amelyből ilyen típusú elsődleges forrás nem áll rendelkezésünkre, marad a szépirodalom, az eszünkre, szívünkre és képzeletünkre egyaránt ható jó történelmi regény. Persze, tudatosítani kell magunkban, hogy a regényírás és -olvasás fő célja a szórakoztatás és szórakozás. Emellett külön ajándék, ha a múltról is hiteles benyomásokat szerezhetünk. Ne várjuk azonban egy regénytől, hogy pontos képet fessen a kiválasztott eseményről és személyről. Az író fantáziájának, ami szabadon szárnyalhat, csak hiányos történelmi ismerete és a kiadó szabhat határt. C. W. Gortner esetében azonban a tudás talán vitathatatlan, mivel egy kaliforniai egyetemen tanít reneszánsz kori történelmet, így bizonyára jól ismeri a kort. Az irodalomban sem járatlan, hiszen angol nyelvű hivatalos honlapjáról majdnem féltucatnyi regényét ismerhetjük meg. Írásai a királynők és királynék életén keresztül ábrázolják a múltat. Első regényei a Tudor-kori Angliát és Spanyolországot idézik Kasztíliai Izabella, ill. Johanna korában. Munkái közül néhány (pl. A királynő esküje és Az utolsó királynő) Magyarországon is megjelent.

Medici Katalin vallomásai címet viselő regényében Franciaország 16. századának tekintélyes időszakát befolyásoló uralkodónő élete tárul fel. A rejtélyes királynő nemcsak Gortner képzeletét ragadta meg, másokat is írásra ihletett. Francis Watson Medici Katalin élete és kora című munkájában, Jeanne Kalogridis Medici Katalin, a démoni királyné című, 660 oldalas regényében, sőt Victoris Holt Kígyóasszony című írásában is azok a jellemzők domborodnak ki, amelyek Medici Katalinról általánosan ismertek: a firenzei származás, a VII. Kelemen pápával való rokonság, a családi kötelesség teljesítése érdekében kötött házasság, a megcsalt és elhanyagolt feleség, a királynőként is átélt megaláztatás, férje szeretőjének szerepe és hatalmaskodása, megözvegyülését követően a régensi szerep megragadása, gyermekeinek és az országnak vaskézzel való irányítása, a vallásháború miatti pusztítások, a varázslás és mágia szerepe, valamint a végzet beteljesülése az életében. Mondják fortélyosnak, hidegnek és bosszújának élő rosszindulatúnak, a szerelmet szenvedélyesen, de sikertelenül keresőnek, jövendőmondók (Ruggieri, Nostradamus) által irányítottnak, víziókat látónak, mágiában hívőnek és amuletteket hordónak, valamint „machiavellisztikus játszmák sakkfigurájának”. Gortner Katalin-ábrázolásában igyekszik történésznek maradni. Látszatra nem ítélkezik, de nem is akarja felmenteni Katalint a rossz megítélésre sarkalló tények alól, csupán ok-okozati összefüggéseket keres a történések mögött. Meg akarja láttatni és értetni, hogy mi miért történt. E célból választotta a vallomás műfaját, amely azt sugalmazza az olvasó számára, hogy olyan életrajzi műre számítson, ahol a főszereplő szemszögéből láthatjuk majd a történelem eseményeit és azok mozgatórugóit. És Katalin – a szerző tolla által – csak azt vallja be, amit élete delén visszapillantva meghatározó, a cselekedeteit igazoló érzésnek, történésnek vél. A gyerekkorból a hímzés miatt nyafogó kisasszonyból az apácák zárdájának mélyére kerülő megvetettsége, a családi érdekeknek való megfelelés, egy idegen udvarba való beilleszkedés nehézsége maradt meg emlékezetében. Serdülőként élete legfontosabb eseménye a korszakban általános dinasztikus házasság lett, amely Katalin esetében sem hozott boldogságot. A francia udvarban bevett szokása szerint férje, II. Henrik, aki talán soha nem tudta feleségként kellőképpen akceptálni, szeretőjének, Dianenak engedett nagy befolyást. A királynénak egy feladata maradt, fiút szülni. Tudta, hogy aki ennek nem tud eleget tenni, arra szomorú sors, mellőzöttség, száműzetés, hazaküldés vár. Érthető hát, hogy Katalin, aki sokáig nem esett áldott állapotba, minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy gyereke szülessen. Érdekes megközelítése a probléma megoldásának, amit Gortner felvázol: mind a mágia felhasználása, mind a szerető szerelmi praktikái inkább tűnnek a fantázia szüleményének, mint a kor gyakorlatának – bár ki tudja? Végül több fiúnak és lánynak is életet adott az akkor már királynőnek felkent Katalin. Ezáltal reménykedhetett abban, hogy majd a gyermekei révén egyszer hatalma is lesz, vagy legalábbis befolyása nő. De anyaként sem tudott kiteljesedni, hiszen a gyermekek nevelését is a házassági háromszögben meghatározó szerepet játszó szerető irányította. Ez később, mikor fiai, Ferenc, Károly, majd Henrik trónra léptek, jelentős konfliktusokhoz és meghasonlásokhoz vezetett. A sors nem volt kegyes Katalinhoz ekkor sem. Látomásai, jövendőmondói bár felvázolták saját és családja jövőjét, ill. annak meghatározó eseményeit, hiába látta-tudta mi vár rájuk, megváltoztatni semmit nem állt módjában. Úgy értékelte a vele és körülötte történteket, mint a sors beteljesülését. Lányai, Margit és Erzsébet anyjuk életét vitték tovább. A politikai szövetség érdekében érzelmeiket félretéve külföldi uralkodóhoz mentek nőül és idegen dinasztiák fennmaradásáért lettek felelősök.

A szűk családon belüli gyűlölködések, a Franciaországért tett áldozatok és rémséges tettek, a hugenották vezérévé vált szeretővel lopott szerelmi pillanatok keltette érzelmek: a szárnyalás, majd a cserbenhagyás utáni düh és bosszúvágy, a gyerekek önállóságra való törekvése, különbözősége és anyjukhoz való változó viszonya mind-mind nagyon emberi Gortner ábrázolásában. Talán ezért is lehet olyan könnyen és gyorsan elolvasni az 550 oldalt. És hogy méginkább sikerüljön elképzelni a leírtakat, saját magunk számára rekonstruálni a múltat, érdemes megnézni olvasgatás közben a jellemekről árulkodó portrékat és fennmaradt relikviákat is.

Catherine-de-medici.jpg Henry II of France..jpg

Medici Katalin             II. Henrik                               

 

Fájl:DianedePoitiers.jpg http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/FrancoisII.jpg/200px-FrancoisII.jpg

Diane de Poitiers               II. Ferenc (15441560)   

 
 Henri III Versailles.jpg Fájl:CharlesIX.jpg                  

IX. Károly (1560–1574)        III. Henrik  (1574–1588)

 

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/20/Marguerite_of_Valois%2C_Queen_of_Navarre%29_by_Nicholas_Hilliard.jpg/180px-Marguerite_of_Valois%2C_Queen_of_Navarre%29_by_Nicholas_Hilliard.jpg Henri IV Versailles Museum.jpg

Margit                     Navarrai IV. Henrik (1589–1610)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e2/Isabel_de_Valois2..jpg/220px-Isabel_de_Valois2..jpg  Portrait of Philip II of Spain by Sofonisba Anguissola - 002b.jpg

Erzsébet                          II. Fülöp, spanyol király

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Medici_Katalin_francia_kir%C3%A1lyn%C3%A9; http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Henrik_francia_kir%C3%A1ly

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:DianedePoitiers.jpg

http://hu.wikipedia.org/wiki/Valois_Margit_francia_kir%C3%A1lyn%C3%A9

 

http://www.hermit.hu/img/konyvek/kr_szerelmi2.jpg

Medici Katalin szerelmi amulettje

R. H. Laarss: Mágikus amulettek és talizmánok könyve.

http://www.hermit.hu/php/olvass_bele.php?konyv_id=79&PHPSESSID=4d742e64267c9f216a6a18a28e8a7326

Kujbusné Mecsei Éva

Belépés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
1 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.