Történelmi visszapillantó a hegyaljai mezővárosok középkori életébe

A magyar mezőváros-történet nagynevű kutatói már különböző szempontból megvilágították a középkori településszervezet sokszínűségét, de az országos trendek vizsgálata mellett az egyedi esetek górcső alá vétele újabb adalékokkal szolgálhat a még fehér foltokként számon tartott kérdések megválaszolásához.

A ma Hegyaljaként ismert régió és hozzá közel eső településeinek mikrotörténeti vizsgálata bizonyítja, hogy száznál több – javarészt kiadatlan – forrás szakértő szemmel és kellő forráskritikával történő áttekintése számos új információval szolgálhat. A hajdani elöljárók – legyenek azok városi magisztrátusok vagy falusi lakosok! – által kiadott oklevelek, a szintén nagy számban fennmaradt levelek, nyugták, tanúsítványok, ítéletlevelek nemcsak az ingatlanok tulajdonváltozásaira, hanem a közösségek életére, társadalmára, az elöljáróság működésére, az írásbeliségre, a jogszokásokra is rávilágítanak. Gulyás László Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem oktatója Máramaros városainak vizsgálata mellett Északkelet-Magyarország oppidumainak középkori történetében is elmélyedt, kutatva a mezővárosi ingatlanforgalom szokásjogát, a polgári adományozást, a személy- és foglalkozásneveket. Részkutatásokat összegző tanulmányaiban igyekezett feltárni a szőlőművelés és borkereskedelem szerepét a városfejlődésben, valamint a migrációs és ipartörténeti vonatkozásokat, továbbá a földesúr és a mezőváros viszonyát, a társadalmi mobilitást és a normarendszereket. Az eredményeket összegzi Bolyai János kutatási ösztöndíjasként készült PhD dolgozata, amelyet az NKA és az MTA–DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport támogatásával a Magyar Nemzeti Levéltár jelentetett meg 2017-ben.

Az alapos szakirodalmi ismereten és hatalmas forrásbázis-feldolgozáson alapuló munka új szemléletű megközelítést ad a középkori oppidumok jellemzőinek széleskörű felvázolásához. A vizsgált települések dióhéjban összefoglalt története alapként és magyarázatként szolgál a fejlődésre, az igazgatás alakulására. A mezővárosok között volt 13. századi privilégiummal bíró, vallon hospestelepülés, ispáni székhely, bányaváros, királyi, egyházi, magánföldesúri városias és falusias jellegű oppidum. Voltak köztük olyanok, amelyek különösen jó viszonyt ápoltak földesurukkal, mások esetében a birtokos változása miatt következett be visszalépés. Szinte mindannyiuknál meghatározó és arculatalakító volt a szőlőművelés a helyi gazdasági életben.

A források beszédesek, visszatükröződik bennük a kollektív fellépés, a polgári öntudat, de fény derül a hatalmaskodásokra is.

A könyv három nagy fejezete mutatja be a különböző mezővárosok önkormányzatát, hozzájárulva ezáltal is ahhoz, hogy az eddig megjelent, más térségek mezővárosainak elöljáróságát feltáró munkákkal együtt újabb adalékokkal szolgáljon a korabeli bíróválasztástól a külső tanácsadó testületen át a tisztséget viselők feladatköréig terjedő, közösségirányítási ismereteink bővítéséhez. A helytörténet-kutatók külön örömére a szerző közli településenként a tanácstagokat is, akiknek személyes és társadalmi kapcsolatrendszeréről sok mindent ki is derít. Külön fejezetben világít rá a kézművesség és a tanácstagság kapcsolatára. A tanács illetékességét, hatáskörét és feladatait elemző utolsó rész a felhasznált források keletkezése szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel.

Az olvasót – legyen az a középkor vagy a mezővárosok jellemzőit kutató szakember vagy a régióban élő, onnan elszármazott vagy éppen oda költözni készülő, helytörténet iránt érdeklődő – minden bizonnyal lenyűgözi az adatgazdagság, a 838 informatív lábjegyzet és a terjedelmes irodalomjegyzék. Érdemes áttekinteni a függelékben a térképeket, a településekről készült rövid szöveges összefoglalót, sőt bizonyára lesz, akik böngészgeti majd a latinul közreadott 2 oklevelet is. A kötetzáró hely- és személynévmutató szinte nélkülözhetetlen mindazok számára, akik érdeklődésüknek megfelelően célirányosan keresnek. Reméljük, sokan lesznek ilyenek is és olyanok is, akik haszonnal forgatják Gulyás László Szabolcs figyelemre méltó, tudományos, mégis olvasmányos, jó stílusban megírt könyvét.

 

Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján. Kiadja a Magyar Nemzeti Levéltár. Budapest, 2017.

 

Kujbusné Mecsei Éva

Belépés

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
11 + 5 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.