Temetkez‚s A temetkez‚si hagyom nyok a keresztel‹i ‚s a lakodalmi szok sokhoz k‚pest egyszerűbbek, kev‚sb‚ v ltozatosak. A halottat a hozz tartoz˘k megmost k, feket‚be ”lt”ztett‚k, az  ll t felk”t”tt‚k, szem‚t lez rt k. Az asztalra feketemint s abroszt tettek, a tkr”t tk”rkend‹vel borĄtott k, az ablakot bez rt k, a halottat feh‚r leped‹vel terĄtett‚k le. A csal db˘l valaki bejelentette a hal lesetet a jegyz‹nek ‚s a papnak, aki meghŁzatta ‚rette a harangokat. Megv s rolt k a kopors˘t ‚s a szemfed‹t. A rokonok elj”ttek a kopors˘ba tett halottat megn‚zni ‚s a gy szol˘ csal dot vigasztalni. A virraszt s kora este, "sűrved‚skor" kezd‹d”tt. Az asszonyok a halott k”rl halotti ‚nekeket ‚nekeltek, a f‚rfiak kl”n szob ban ltek ‚s besz‚lgettek. A virraszt˘kat borral, p link val kĄn lt k. A keresztet vagy fejf t m‚g aznap kifaragt k. R v‚st‚k a halott nev‚t, ‚letkor t, fellre A.B.F.R.A. (a boldog felt mad s rem‚nye alatt), alulra B.P. (b‚ke poraira) r”vidĄt‚st Ąrt k. M snap reggel a sĄr s˘k a temet‹be mentek, ahol ki st k a sĄrt. A temet‚si szertart s a d‚li harangsz˘ ut n kezd‹d”tt. Miut n a pap meg‚rkezett, beszegezt‚k a kopors˘t. Ima ‚s szentel‚s ut n a kopors˘t a ravatallal egytt kivitt‚k az udvarra. A szertart s legnnep‚lyesebb r‚sze a bŁcsŁztat s volt. Ezut n a ravatalr˘l k‚t halottkĄs‚r‹ f val felemelte a kopors˘t, majd elindult a halottas menet a temet‹ fel‚. A leg‚nyek ‚s l nyok kopors˘j t nnepl‹be ”lt”z”tt fiatalok vitt‚k. Bal karjukra feh‚r szalagot k”t”ttek, amit az elhantol skor a kopors˘ra helyeztek. A temet‚s ut n szok s volt, hogy a csal d tagjai ‚s a rokonok halotti torra gyűltek ”ssze az elhunyt h z n l. Az udvaron asztalhoz ltek, p link t ittak, kenyeret, szalonn t ettek. Sz”v‚s-fon s Az asszonyok t‚li id‹ben sz”v‚ssel, fon ssal k‚szĄtett‚k el a csal d ruh zat hoz ‚s h ztart s hoz szks‚ges v szonneműket, a l nyok a † stafĄrungjukat. A f‚rfi feladata volt a v szon alapanyag ul szolg l˘ kender megtermel‚se. Minden parasztembernek volt a f”ldj‚ben kender, amelyet  prilis k”zep‚n vetettek el, ‚s augusztus v‚g‚n m r ki is nyűttek, t”bb sz lat ”sszefogva, t”vest‹l hŁzt k ki a f”ldb‹l. A kinyűtt kendert k‚v‚kbe k”t”tt‚k, kŁpokba rakt k, majd vĄzbe tett‚k, sarat rakt k r  ‚s kb. k‚t h‚tig  ztatt k. Bogd nyban is volt kender ztat˘, amelyet 1928-ban csapoltak le. Az  ztat s ut n kihŁzt k a partra, ahol sz rĄtgatt k, majd hazavitt‚k, ahol tov bb sz radt. Miut n megsz radt, a kendert”r‹vel a sz raz sz rat let”rt‚k r˘la. Ezt k”vette a tilol s, amikor a megt”rt kenderb‹l kif‚slt‚k a † sz”szt. T‚len d”rzs”l‚ssel tov bb finomĄtott k. A sz”szt egy vassz”gekkel kivert eszk”zzel, a † gerebennel f‚slt‚k, hogy egym s mell‚ rendez‹djenek a sz lak. Az Ągy kezelt finom kendersz lakat fonall  kellett sodorni, fonni. A fon s november elej‚n kezd‹d”tt ‚s janu r v‚g‚ig tartott. K‚t ‹si eszk”ze az ors˘ ‚s a † guzsaly. A sz”szt felk”t”tt‚k a guzsalyra, ebb‹l hŁzt k ki ‚s sodort k bal k‚zzel a fonalat. Jobb k‚zzel tartott k ‚s pergett‚k az ors˘t. Erre tekeredett a fon l, amelyet  lland˘an r gni, ny lazni kellett, hogy egyenletes ‚s csom˘mentes legyen. Ha az ors˘k megteltek, akkor a fonalat lemotoll lt k († motolla). ľltal ban janu r k”zep‚n a fonalat d‚zs ba rakt k ‚s  ztat ssal megpuhĄtott k, lŁgoz ssal feh‚rĄtett‚k. Majd kivett‚k ‚s megsz rad s ut n felgombolyĄtott k. A sz”v‚s legfontosabb eszk”ze a sz”v‹sz‚k, amelyet a vid‚knk”n esztov t nak neveztek. A megsz‹tt v sznat tov bb feh‚rĄtett‚k, † m ngorl˘val m ngorolt k, majd hengerbe g”ngy”lve szekr‚nybe rakt k. A k‚sz v szonb˘l h zilag varrt k az egyes ruhadarabokat. Feladat: ` Mutasd be a kender feldolgoz s nak a folyamat t ‚s eszk”zeit! (SegĄtenek az  br k!) ` Tudd meg, hogy hol volt r‚gen k”zs‚gnkben a kender ztat˘! ™lt”zk”d‚s A fiŁk ‚s a l nyok 12-14 ‚ves korukig, tavaszt˘l ‹szig † kantusban j rtak. T‚len a fiŁk nadr got ‚s † kiklit viseltek, a le nyok pedig vastagabb ruh t. Csak a m˘dosabb gazd k j rathatt k poszt˘ruh ban ‚s csizm ban gyermekeiket. A szeg‚nyebbek‚ j˘ id‹ben mezĄtl b szaladg ltak, m‚g iskol ba is Ągy mentek, rossz id‹ben pedig a testv‚rek megosztoztak a l bbeliken. A n‹k legals˘ ruhadarabja a † pendely. Az nnepl‹ pendely alj ra csipk‚t horgoltak. A l nyok, fiatalasszonyok a fels‹ testkre † ingv llat vettek, amit v szonb˘l vagy gyolcsb˘l varrtak. Az id‹sebb asszonyok h ziv szonb˘l k‚szlt, t‚rdig ‚r‹ v szonyinget viseltek. Az als˘szoknya h rom sz‚lb‹l ‚s h rom † ciklib‹l k‚szlt. A † f‚lruha karton, flakkon, krepdesin, vagy m s gy ri mint s ruhaanyagb˘l k‚szlt. A blŁz nyaka hegyes- vagy kerekgall‚ros, az eleje v‚giggombol˘s, az ujja hosszŁ volt. Az id‹sebb asszonyok blŁz helyett mell‚nyhez hasonl˘, hosszŁ ujjŁ pruszlikot viseltek. Az nnepl‹ ”lt”zetet dr g bb anyagb˘l, b‹vebbre varrt k. Az asszonyokn l a † k”t‹ ‚s a fejkend‹ elmaradhatatlan viseleti darab volt. A v llkend‹ is a n‹i viselet fontos kell‚ke volt. Šszt‹l tavaszig a n‹k is csizm t hŁztak a l bukra. A f‚rfi v szonyinge dĄszĄt‚s n‚lkli, hosszŁ, k‚zel‹s ujjŁ volt, gombos kis fel ll˘ gall‚rral. Az id‹sebbek inge hasonl˘, de lobog˘sujjŁ, azt negyvenny˘cas ingnek nevezt‚k. T‚len-ny ron h zisz‹ttesb‹l k‚szlt gaty t viseltek, t‚len azonban l braval˘t (nadr got) is hŁztak r . Az ingre sz”vetb‹l varrt ujjatlan mell‚nyt, vagy ujjas lajbit vettek. B‹rb‹l k‚szlt az ujjatlan † bekecs, amely h˘nalj alatt gombol˘dott, valamint az el”lgombol˘s, ugyancsak ujjatlan † k”ce ‚s a hosszŁ ujjŁ † k”dm”n. T‚len † gub t terĄtettek magukra, ‚s ‚vszakt˘l fggetlenl fekete csizm ban j rtak. T pl lkoz s A falusi ember teljesen ”nell t˘ volt: ”nmaga termelte meg a t pl lkoz shoz szks‚ges alapanyagokat, de a ruh zat r˘l is ”nmaga gondoskodott. Csak amit nem tudtak el‹ llĄtani, azt szerezt‚k be a piacokon. Az ‚trendjk”n nagyon egyszerű ‚telek szerepeltek, amelyek legf‹bb alapanyag ul a krumpli, a paszuly ‚s a tengeriliszt szolg ltak. Azonban ezekb‹l nagyon v ltozatos ‚teleket tudtak k‚szĄteni. A kemenc‚ben slt krumplit megs˘zt k, de a diszn˘nak f‹v‹ krumplib˘l is kikapkodtak n‚h ny szem hajas krumplit, amit szint‚n megs˘ztak. A lapcs nk t liszttel vegyĄtett reszelt nyers krumplib˘l a palacsint hoz hasonl˘an st”tt‚k, a csĄr sgalusk t f‹zt‚k. A cink‚t liszttel ”sszegyŁrt f‹tt krumplib˘l k‚szĄtett‚k, amit forr˘ vĄzbe csorgatva f‹ztek ki, majd hagym s zsĄrban felkavart k. T lalhatt k tŁr˘val is. Ebb‹l az anyagb˘l k‚szlt a lekv ros gomb˘c, ‚s a krumpliperec, amit olajban, kifli form ban st”ttek ki. A krumplipuliszk t teljesen ”sszet”rt‚k ‚s zsĄros hagym t tettek r . Ett‹l a paprik skrumpli csak annyiban kl”nb”z”tt, hogy a f‹tt krumplit paprik s-hagym s zsĄrral ”nt”tt‚k le, s nem t”rt‚k ”ssze. A rakott krumplit tepsibe szeletelt nyers krumplib˘l, k”z‚ apr˘ra v gott szalonn val megst”tt‚k. Mindennapi eledel volt m‚g a krumplileves, a habart krumpli ‚s a savanyŁ krumpli. Igen gyakran fogyasztottak m‚g k posztalevest, gerslilevest, paszulylevest, lebbencslevest, kl”nb”z‹ ĄzesĄt‚sű galusk kat, tengeripuliszk t. Az olajat a h zilag megtermelt napraforg˘b˘l Demecserben ttett‚k ki. Sok tejet ittak, ‚s ha valakinek nem volt tehene, annak a szomsz‚dok ingyen adtak tejet. Kedvelt ‚tel volt az ”h”n, amit bogr csban, szabad ‚g alatt f‹ztek. T”rdelt sz raz t‚szt t kevertek ”ssze felf”v‚sben l‚v‹ krumplival, le”nt”tt‚k hagym s zsĄrral, ‚s Ągy f‹zt‚k addig, mĄg egybe nem  llt az eg‚sz. A kenyeret h zilag k‚szĄtett‚k. A gazdasszony a liszthez vizet, kov szt adott ‚s bedagasztotta. A k‚sz keny‚rt‚szt t a szakajt˘kos rba helyezett szakajt˘kend‹be szaggatta ki, majd a kend‹ sarkaival betakargatta. AmĄg k‚lt a t‚szta, csutk val ‚s szalm val befűt”tte a kemenc‚t. Amikor m r bemelegedett, de m‚g nem volt el‚g forr˘ a keny‚rst‚shez, addig kiszakĄtott n‚h ny darabot a t‚szt b˘l, kilapĄtotta ‚s a par zs felett l ngosnak megst”tte. A hamar megslt l ngost ett‚k kaprosan, cukorral, de zsĄrosan is. "Mikor szikr zott a t‚gla, akkor be volt fűtve a kemence". Ekkor a szakajt˘b˘l a t‚szt t a keny‚rst‹ lap tra ”nt”tte, ‚s bevetette a kemenc‚be. Bevet‚s el‹tt egy ujjal a k”zep‚t benyomta, hogy fel ne essen a haja. A dagaszt˘tekn‹ oldal r˘l ”sszekapart t‚szt t, a vakar˘t is megst”tt‚k a kemenc‚ben, de n‚ha olajban is. Hamarabb elk‚szlt mint a keny‚r ‚s csillapĄtotta az ‚hs‚get. A megslt kenyeret letisztogatt k ‚s a megszeg‚s el‹tt a k‚ssel keresztet rajzoltak r . Vas r- ‚s nnepnapokon nem maradhatott el az asztalr˘l a hŁsleves ‚s a t‹t”tt k poszta. De ekkor k‚szĄtett‚k ‚dess‚gk‚nt a k‹ttes t‚szt kat is. Kar csonykor elmaradhatatlan ‚tel volt a babajka, hŁsv‚tkor a sonka, toj s, kal cs ‚s stem‚ny. A hŁsv‚t el‹tti nagyb”jtben a katolikusok minden p‚nteken b”jt”ltek, mĄg a reform tusok csak nagyp‚nteken. Ekkor a leggyakoribb ‚tel a pattog˘ (pattogatott tengeri) volt. Egy hagyom nyos lakodalmi vacsor n a k”vetkez‹ket fogyasztott k: csigat‚szt val k‚szlt hŁslevest, f‹tt hŁst, t”lt”tt k poszt t, tejben f‹tt k s t. Feladat: ` Szleid, nagyszleid segĄts‚g‚vel k‚szĄts szak csk”nyvet R‚gi bogd nyi ‚telek cĄmmel. Gyermekj t‚kok M r a megszletett kisbab t j t‚kba vont k a szlei, nagyszlei ‚s id‹sebb testv‚rei, amikor b”lcs‹dalokkal altatt k, mond˘k kat mondtak neki, mik”zben az arc t cir˘gatt k, ujjait sz ml lt k, csiklandozt k. K‚s‹bb, mikor m r besz‚lni tudott, k”nnyen megtanulta ezeket a r”vid versik‚ket ‚s j˘Ązűeket nevetett rajta. Ilyenek voltak pl. a Csip-csip, cs˘ka, Csigabiga, gyere ki, Ez elment vad szni, Kerekecske, gombocska, Katicabog rka, sz llj fel az ‚gbe kezdetű mond˘k k. A j t‚kokhoz saj t testket ‚s az otthonukban fellelhet‹ egyszerű eszk”z”ket haszn lt k, minden ‚letre kelt a kezkben. A j t‚kszereket is maguk csin lt k csutk b˘l, n db˘l, szalm b˘l bab t, hegedűt, sĄpot, nyakl ncot, pitypangb˘l vir gkoszorŁt. A j t‚kszerek k‚szĄt‚se k”zben is dŁdolgattak, mond˘k kat mondogattak. Pl. a fűzfasĄp k‚szĄt‚se k”zben ezt: "J”jj, ficfa, labod nak, T‚li, ny ri furuly nak, SĄpnak, dobnak, Ny ri hegedűnek!" Kedvelt j t‚kok voltak m‚g a bŁj˘csk z s, a fog˘csk z s, a pirospecseny‚z‚s ‚s a targonc z s. A fiŁk-l nyok j t‚kai 10-12 ‚ves kort˘l v ltak sz‚t. A fiŁk szĄvesen j tszottak er‹ss‚gket, gyess‚gket pr˘b ra tev‹ j t‚kokat, mint a k”t‚lhŁz s, Adj kir ly katon t, m‚ta, big‚z‚s, Eny‚m a v r. A kisle nyok els‹sorban a k”rj t‚kokat kedvelt‚k, amelyeket rendszerint hĄvogat s, a j tsz˘partnerek gyűjt‚se el‹z”tt meg. Ilyen j t‚k volt a K”rben  ll egy kisl nyka. M‚g a nagyobb, 16 ‚ves l nyok is szĄvesen j tszott k a Knn a b r ny, BŁjj, bŁjj z”ld g. Megy a gyűrű v ndorŁtra cĄmű j t‚kokat. T‚len a fon˘kb˘l is elmaradhatatlan volt a mese, a j t‚k. Ekkor a p rv laszt˘ j t‚kok voltak a n‚pszerűek, mint a Hogy tetszik a szomsz‚d, vagy a KŁtba estem, ki hŁz ki. Feladat: ` K‚rdezd meg szleidet, nagyszleidet, eml‚keznek-e m‚g ezekre a mond˘k kra, tudnak-e m sokat is mondani! ` Gyűjts m‚g a vid‚knkre jellemz‹ j t‚kokat ‚s t rsaiddal j tssz tok is el azokat! Luca napi szok sok NyĄrbogd ny k”zs‚gben (Olvasm ny) Luca napj n, ahol elad˘ l ny van, kiment a k˘r˘kŁphoz (napraforg˘k˘r˘), mely Łgy  llt sz l ba. Meg llt h ttal a l ny a k˘r˘csom˘ fel‚ ‚s Łgy markolt a k˘r˘sz lakb˘l, amennyit csak bĄrt. Ut na megolvasta a l ny a k˘r˘sz lakat, ha p ros sz mŁ j”tt ki, az azt jelentette, hogy abban az ‚vben a l ny f‚rjhez megy. Ha pedig p ratlan sz mŁ k˘r˘t ”lelt meg, az abba az ‚vbe nem ment f‚rjhez. Csin ltak szalmacsutakot, ‚s azt dob lta az elad˘ le ny az udvaron lev‹ eperf ra. Ah ny l”k‚sre megakadt a szalmacsutak a fa  gai k”z”tt, annyi ‚v mŁlva ment f‚rjhez a le ny. Ut na m‚g volt egy pr˘ba. Odament a diszn˘˘lhoz a nagyl ny, belerŁgott a diszn˘˘l oldal ba, ah nyat r”f”g”tt a felriasztott diszn˘, annyi ‚v mŁlva ment f‚rjhez a le ny. (Ezt este csin lt k.) Ut na bement a l ny a konyh ba ‚s k‚szĄtett szakĄtott galusk t. FelĄrt egy csom˘ fiŁ nevet, kl”n”sen olyan neveket, akik sz mĄt sba j”hettek, hogy ezek elvehetik a l nyt. Akkor a l ny a papirost ”sszehajtogatta, ‚s beletette a szakĄtott galuska k”zep‚be. Ut na belevetette a f”v‹s vĄzbe. Mikor a legels‹ t‚szt t felvetette a forr˘ vĄz, a l nynak hirtelen bele kellett kapni a t‚szt ‚r ‚s ki kellett bontani. Amilyen nevű leg‚ny j”tt ki a t‚szt b˘l, olyan f‚rje lett a l nynak. Ebbe nagyon hittek. A Luca sz‚k‚t Luca napj n kezdt‚k el csin lni. Minden nap csak egy szeget volt szabad beletni. ppen kar csony vili j n lett k‚sz. Akkor el kellett menni a templomba ‚jjeli mis‚re, a sz‚ket oda kellett tenni a szenteltvĄztart˘ el‚, ‚s annak, aki csin lta r  kellett lni, ‚s megl tta kinek van szarva. Akinek szarva volt, az boszork ny volt. Štet azonban l tt k, de arra nagyon vigy zni kellett, hogy valamelyik boszork ny bele ne akadjon, mert akkor ‚szrevett‚k ‚s neki szaladni kellett. A boszork nyok pedig ahogy csak mehettek, mind mentek ut na. Ezzel Łgy segĄtettek magukon a Luca sz‚k gazd i, hogy lila m kot vettek magukhoz, ‚s szalad s k”zben sz˘rt k maguk ut n, mert a boszork nyoknak olyan szok sok volt, hogy a m kszemeket mind ”sszeszedt‚k. Addig a Luca sz‚k gazd ja meneklhetett. De ha nem tudott elszaladni ‚s utol‚rt‚k, addig t”tt‚k, mĄg szertesz‚t vert‚k. Szok s volt az is, hogy tengerit sz˘rtak az ablakra. Ezt az‚rt csin lt k, hogy sok p‚nzek legyen. Luca vili j n este oda mentek a tyŁk˘lhoz, benyŁjtott k a piszkaf t a tyŁk˘lba ‚s megpiszk lt k a tyŁkokat. K”zben az al bb Ąrt mond˘k t mondt k: Az ‚n tyŁkom tojj‚k, tojg lj‚k, a m s‚ meg kotkod lj‚k. Lak˘h zak, gazdas gi ‚pletek Egy 1843/44-ben k‚szĄtett felm‚r‚s alapj n rekonstru lni tudjuk, hogy a XIX. sz zad k”zep‚n milyen h zakban ‚ltek, ‚s milyen gazdas gi ‚pleteket ‚pĄtettek az emberek. PrimitĄv h zform nak ‚s a legszeg‚nyebbek ‚plet‚nek sz mĄtott a kunyh˘ ‚s a bog rh tŁ h z. A kunyh˘ f”ldbe  sott, t‚gla alakŁ g”d”r volt. pĄt‚se nem kĄv nt kl”n”s szak‚rtelmet, ‚s a k”zvetlenl beszerezhet‹ ‚pĄt‹anyagok miatt olcs˘ is volt. Egy cig nycsal d bizonyosan ilyen h zban lakott. A bog rh tŁ h zak fedele a bog r h t hoz hasonlĄtott, de ezek faluk egy r‚sz‚vel m r a f”ld felszĄne f”l‚ emelkedtek. Bogd nyban ez id‹ben k‚t csal d ‚lt ilyen tĄpusŁ h zban. E k‚t h zforma azonban a kor bbi id‹ben sokkal elterjedtebb lehetett k”zs‚gnkben is. A k”vetkez‹ szintet azok az ad˘z˘ h ztulajdonosok k‚pviselt‚k, akik csak lak˘h zzal rendelkeztek, ahhoz semmif‚le gazdas gi ‚plet nem tartozott. Ezen h zak nagys ga 4-8,5 ”l k”z”tt v ltakozott, ‚pĄt‚skh”z t”lgyf b˘l k‚szlt szaruf t, a fed‚skh”z n dat haszn ltak. A legt”bb bogd nyi ad˘fizet‹ 8 ”l hosszŁs gŁ, egyszob s h zban ‚lt, ahov  a pitvaron  t lehetett bejutni. N‚mely h zba kamar t is ‚pĄtettek. A h zak f”d‚m- ‚s tet‹szerkezet‚t alkot˘ † mestergerend k, † foly˘gerend k ‚s szaruf k t”bbs‚ge t”lgyf b˘l k‚szlt. A k‚m‚nyt is f b˘l k‚szĄtett‚k ‚s n dat haszn ltak tet‹fed‚sre. A ny ri konyh nak megfelel‹ † st‹h z ekkoriban m‚g nem terjedt el, l‚v‚n, hogy a kemence a konyh ban volt. Szinte minden port n volt ist ll˘, apr˘marha ˘l, sert‚s˘l ‚s szek‚rszĄn. A legm˘dosabb gazd nak id. Sinka Mih ly sz mĄtott, akinek a 8 ”les, k‚tszob s+kamar s, padl ssal ‚s torn ccal ell tott h z nak a meg‚pĄt‚s‚hez m r feny‹f t is haszn ltak. Rajta kĄvl m‚g n‚gy ad˘fizet‹ bszk‚lkedhetett padl ssal, ill. h rom m sik torn ccal. Id. Sinka Mih lynak m‚g egy 6 ”les h za is volt, egy fed‚l alatt a szek‚rszĄnnel. A port j n tal lhat˘ m‚g ist ll˘, hizlal˘, polyv s ˘l ‚s k‚t csel‚dh z. Ezeknek a h zaknak a padl˘zata d”ng”lt, tapasztott, homokolt f”ld volt. Csak egy Łjonnan ‚plt kamar r˘l jegyezt‚k fel, hogy padimentommal rendelkezett, ami j˘csk n meg is n”velte az ‚plet ‚rt‚k‚t. A nemesi csal dok hasonl˘ k”rlm‚nyek k”z”tt ‚ltek, mint az ad˘fizet‹k. A k‚t legszeg‚nyebbnek csak lak˘h za volt. A 14 nemesi lak˘h zb˘l m r nyolc rendelkezett deszkapadl ssal ‚s n‚gy torn ccal. A padl s anyag ul feny‹t ‚s t”lgyf t haszn ltak, a torn cok faoszloposak voltak. Egy nemes m r az ist ll˘j t is lepadl sozta. Nemes So˘s Mih lyn‚ h z ban 3 szoba volt, padl ssal. Az ‚pletek fed‚s‚re a nemesek is n dat haszn ltak, ‚s padl˘zatul is a d”ng”lt f”ld szolg lt. A gazdas gi ‚pleteket tekintve Łjdons g az ad˘fizet‹kh”z k‚pest a tengeri kas, a m‚hes, a csűr ‚s a juhakol. ™zvegy Nemes L szl˘n‚ malommal is rendelkezett. A jobb m˘dŁ nemesek zsell‚reik sz m ra is ‚pĄtettek egyszerű h zakat az udvarukon, ami‚rt azok bizonyos szolg latokkal tartoztak. K‚t nemes taks s h zat is ‚pĄtett. A legkisebb f”ldesŁri lak˘h z 7, mĄg a legnagyobb 15 ”l hosszŁs gŁ volt. Kett‹ kiv‚tel‚vel m r mindegyik t”bbs‚g‚ben feny‹f b˘l k‚szlt padl ssal ell tott. Šk is n ddal fedt‚k ‚pleteiket, csak ketten alkalmaztak fazsindelyt, egy h zon pedig cser‚pzsindely dĄszelgett. Mindegyik udvaron volt ist ll˘, n‚melyiken kett‹ is! A tengeri kas, a csűr ‚s a juhakol is ink bb a f”ldesŁri udvarok saj toss ga volt. A leggazdagabb bennlak˘ f”ldbirtokos ekkoriban ”zvegy tekintetes Osv th K rolyn‚ asszonys g volt, aki k‚t lak˘h zzal is rendelkezett. Az egyik 15 ”l hosszŁ ‚s 5 ”l sz‚les volt, feny‹fa felhaszn l s val ‚pĄtett‚k. Feny‹f b˘l k‚szlt a deszkapadl˘zat is ‚s cser‚pzsindellyel fedt‚k. A felm‚r‹k Bogd nyban egyedl ezt a h zat sorolt k az els‹ oszt lyba! A m sik 9 ”l hosszŁ volt ‚s a gran riummal egy fed‚l al  ‚pĄtett‚k, padl˘zattal ‚s cser‚ptet‹vel l tt k el. Ezen a birtokon m‚g a 15 ”les ist ll˘t is feny‹f b˘l ‚pĄtett‚k ‚s cserepezt‚k! A csűr 9,5 ”l hosszŁ ‚s 7,5 ”l sz‚les volt, de m r csak n dfed‚l borĄtotta. Ezeken kĄvl egy romladozott olajt‹ sajt˘h z, barom-‚s sert‚sakol, tengeri kas, sert‚s hizlal˘, apr˘marha ˘l, egy j˘  llapotŁ malom, egy 8 ”les taks s h z ‚s egy kov csműhely tartozott m‚g az uradalomhoz. A lak˘h zak fal nak anyag t a XIX. sz zad k”zep‚n f”ldb‹l k‚szĄtett‚k kl”nb”z‹ m˘don. Az  gasokra ‚plt falak eset‚ben a faoszlopok k”z‚t s rral rakt k ki. A vertfaln l a faoszlopokkal r”gzĄtett k‚tsoros deszk zat k”z‚ nedves f”ldet d”ng”ltek. Er‹sĄt‚sk‚nt a f”ld k”z‚ kev‚s szalm t, v‚kony vessz‹ket kevertek. A v lyog a XIX. sz zad m sodik fel‚ben kezdett elterjedni. A v lyogot, ami nem volt m s, mint agyagos s r ‚s szalma, t”rek kever‚ke, t‚glaform jŁ v lyogvet‹kbe d”ng”lt‚k, majd megszil rdul sig a napon hagyt k. K”zs‚gnkben a B”ndiben tal lhat˘ v lyogvet‹g”d”rben folytatt k ezt a műveletet. K‹b‹l, t‚gl b˘l csak a k‚t templomot ‚s a J rmy-Szal nczy-f‚le Łrilakot ‚pĄtett‚k. Ez ut˘bbit 1514-ben kezte ‚pĄttetni a szolnoki J rmy Andr s. H zass g Łtj n a Tahy csal d birtok ba kerlt, majd a Bujanovics csal d ”r”k”lte. A XIX. sz zadban Szal nczy Ferenc vette meg, ‚s 1873-ban  t‚pĄtette. 1950 ut n t‚eszirodak‚nt funkcion lt, ma mag ntulajdonban van. A t‚gla ‚s a k‹ falazatk‚nt csak a XX. sz zadban terjedt el  ltal nosan. A XIX. sz zad v‚g‚n ‚s a XX. sz zad els‹ fel‚ben a n‚pi ‚pĄt‚szetre a k”vetkez‹ volt jellemz‹. A lak˘h zak h romosztatŁak (szoba + konyha + szoba), ‚s oldaltorn cosak. Sok helytt a h z v‚g‚be kamr t ‚pĄtettek. A konyh b˘l az utca fel‚ van a szoba, h tra a h ts˘ szoba vagy a kamra. A falazat vert f”ld vagy v lyog. A konyh ban van a szabadk‚m‚ny, amely al˘l a szobabeli kemenc‚t fűt”tt‚k. K‚s‹bb a kemenc‚t a legt”bb helyen kivitt‚k a szabadba. Ezzel elkerlt‚k, hogy keny‚rst‚s alkalm val ny rid‹ben is fűts‚k a h zat. A helyis‚gek f”ldpadozatosak. Az utcai szoba egy ablaka az utc ra, egy az udvarra n‚z. A h zakat n ddal fedt‚k ‚s kĄvl-bell feh‚rre meszelt‚k. Feladat: ` K‚szĄts rajzot egy  tlagos ad˘fizet‹, egy nemes ‚s egy f”ldesŁr telk‚r‹l a rajta l‚v‹ ‚pletekkel! ` Keresd meg Bogd ny legr‚gebbi lak˘h z t! ` Keress m‚g olyan ‚pleteket a k”zs‚gnkben, amelyek v lyogb˘l ‚pltek! rdekes! A nemesek mindenfajta ”sszeĄr st rossz szemmel n‚ztek, amely a sz muk, birtokaik vagy vagyonuk felm‚r‚s‚re vonatkozott. A II. J˘zsef  ltal elrendelt n‚psz ml l s miatt is zŁgol˘dtak, s‹t a Tűzk rmentesĄt‹ Int‚zet felm‚r‚s‚t is t”bben zokon vett‚k. Pl. k”zs‚gnkben el‹sz”r "Nemes So˘s Mih lyn‚ ellent  llott az becsl‚sbe piszk l˘d ssal", ‚s csak m sodszor engedte meg, hogy felm‚rj‚k az ing˘ ‚s ingatlan vagyon t. ™sszefoglal s A mŁlt n‚h ny k‚p‚nek a felvillant s val bepillant st nyertetek el‹deink ‚let‚be, amikor m‚g maguk st”tt‚k kenyerket, k‚szĄtett‚k ruh ikat, faragt k j t‚kaikat, ‚pĄtett‚k h zaikat, amikor tv, vide˘ nem l‚v‚n, m‚g egytt ‚s sokat j tszottak. Ebben a felgyorsult ‚lettemp˘jŁ vil gunkban j˘ volna n‚h ny ‚rt‚ket meg‹rizni ebb‹l a n‚pi vil gb˘l! Ehhez nyŁjtottak segĄts‚get ezek a fejezetek. ` Örj fogalmaz st k”zs‚gnk n‚pszok sair˘l "B”lcs‹t‹l a kopors˘ig" cĄmmel! ` Egynapos kir ndul s keret‚ben, vagy a szleitekkel l togassatok el a s˘st˘i MŁzeumfaluba! Ott elevenĄts‚tek fel a n‚pi ‚letm˘dr˘l, kultŁr r˘l tanultakat. SegĄts‚get nyŁjtanak ehhez a MŁzeumfalu gazdag gyűjtem‚nyei. "A magyar reg‚nyes-id‹knek h‹si kor ban mindig az els‹ sorban lengett Zabolch z szlaja". (KrŁdy Gyula) "Egy nagy darab nemzeti t”rt‚nelem a NyĄrs‚g." (KrŁdy Gyula) KITEKINTS K™ZSGšNK HATľRAIN TéLRA Szabolcs megye nev‚nek eredet‚r‹l A honfoglal˘ magyars g a mai megy‚nk terlet‚n t”megesen a Tisza ‚s a Szamos ment‚n telepedett le. III. B‚la (1172-1196) kir ly n‚vtelen jegyz‹je (Anonymus), az 1200 k”rl keletkezett műv‚ben, a Gesta Hungarorumban Ągy Ąr err‹l. Miut n M‚n-Mar˘t visszautasĄtotta ľrp d k”veteit, akik a Szamos foly˘t˘l a NyĄri hat rig ‚s a Meszesi kapuig terjed‹ f”ldet k‚rt‚k, ez‚rt a vez‚rek elhat rozt k, hogy haddal foglalj k el a k‚rt terleteket. "Azt n meg llapodtak abban, hogy menjen L‚l apja Tas, El‹d fia Szabolcs, akit‹l a Cs k-nemzets‚g sz rmazik, tov bb  T‚t‚ny, apja Hork nak ‚s nagyapja Gyul nak meg Zombornak, akikt‹l a Magl˘d-nemzets‚g sz rmazik. Ezek, mid‹n ľrp d vez‚r elengedte ‹ket, nem kicsiny sereggel nekiindultak, ‚s a Tisz t Łgy Łsztatt k  t a l di r‚vn‚l, hogy semmif‚le ellens‚g sem sz llt szembe velk. M snap pedig a Tisza ment‚n a Szamos foly˘ fel‚ kezdtek lovagolni. Majd t bort t”ttek azon a helyen, ahol most Szabolcs van. Ott annak a f”ldnek a lak˘i majdnem mind ”nk‚nt megh˘doltak el‹ttk, ‚s l bukhoz borulva fiaikat kezesl adt k, csak hogy bajuk ne legyen". A kr˘nikaĄr˘, aki feltehet‹en a k”zeli D‚l-Zempl‚n szl”tte volt, belesz‹tte a honfoglal sr˘l sz˘l˘ elbesz‚l‚s‚be ennek a vid‚knek a sz jhagyom nyait is. Saj tos m˘dszer‚vel a honfoglal s mintegy m sf‚l ‚vtizedes t”rt‚net‚t n‚h ny h‚t esem‚nyeire sűrĄtette ”ssze. Anonymus besz mol a szabolcsi f”ldv r ‚pĄt‚s‚r‹l is. "Akkor Szabolcs, ez a f”l”tte b”lcs f‚rfiŁ, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s mid‹n l tta, milyen is az, kiokoskodta, hogy er‹ss‚g‚n‚l fogva v r‚pĄt‚sre val˘. Teh t - t rsainak k”z”s tan csa szerint is - ”sszegyűjtve ott a k”zn‚pet, nagy  rkot  satott, ‚s igen er‹s v rat ‚pĄttetett f”ldb‹l. Ezt most Szabolcs v r nak hĄvj k. Majd Szabolcs meg t rsai a f”ld lak˘ib˘l sokat ahhoz a v rhoz szolg l˘n‚pl rendeltek, akiket most v rn‚peknek neveznek. Miut n egy Ek”lcs nevű igen nemes vit‚z alatt katon kat hagytak ott, nekik‚szltek, hogy majd tov bbmennek. Szabolcs meg t rsai az eg‚sz sereget kett‚osztott k Łgy, hogy az egyik r‚sz a Szamos foly˘ mellett haladjon, a m sik meg a nyĄri r‚szeken". Megy‚nk e ma is  ll˘ f”ldv rr˘l kapta a nev‚t, amely a honfoglal s ut n, a X. sz zad els‹ harmad ban ‚plt. Az ‚pĄttet‹, Szabolcs, val˘szĄnűleg ľrp d szűkebb rokons ga k”r‚be tartozott, ‚s herceg kor ban a keleti orsz gr‚szt birtokolta. Ekkor ‚pĄttette a f”ldv rat, sz molva a honfoglal s ut ni ‚vtizedekben m‚g mindig fenn ll˘ beseny‹ vesz‚llyel. A hercegi sz ll s Szent Istv n uralkod s nak kezdet‚n lett Szabolcs v rmegye sz‚khely‚v‚. Feladat: ` V laszolj a k”vetkez“ k‚rd‚sekre! - Ki volt Anonymus? - Hogyan órja le megy,nk honfoglal s t? - Mutasd be a szabolcsi f"ldv rat! ` 1092-ben Szabolcs egy fontos esem‚ny szĄnhelye volt. N‚zz ut na, hogy mi volt ez az esem‚ny! Olvas sra aj nlom: A szabolcsi f”ldv rr˘l M˘ricz Zsigmond (1879-1942) is Ąrt egy riportot, melyet elolvashatsz a Kisebb haz m cĄmű Szabolcs-szatm ri olvas˘k”nyv 133-137. oldalain. rdekes! A szabolcsi f”ldv r m‚retei lenyűg”z‹ek: a der‚ksz”gű h romsz”get form z˘ s ncok hossza 790 m‚ter, magass guk 10-22 m‚ter k”z”tt v ltakozik. K”zel f‚lmilli˘ k”bm‚ter f”ldet kellett megmozgatniuk az ‚pĄt‹knek ‚s 5-600 hekt r erd‹t irtottak ki a NyĄrs‚g perem‚n ‚s a Tisza  rt‚ri sĄks g n! Szabolcs-Szatm r-Bereg megye v zlatos t”rt‚nete Az ľrp d-kor folyam n a mai megye terlet‚n Borsova, Szabolcs ‚s Szatm r v rmegye osztozott. Szabolcs ‚s Szatm r a Szent Istv n-kori v rmegy‚k k”z‚ tartozik. Az el‹bbi k”zpontja a Tisza bal partj n fekv‹ Szabolcs volt a f”ldv rral, mĄg az ut˘bbi‚ a Szamos partj n fekv‹ Szatm r. Szabolcsot K-r‹l Borsova v rmegye hat rolta. E v rmegye az 1241-es tat rj r s ut n felbomlott,  m a Tisz t˘l keletre fekv‹ r‚sze Bereg n‚ven ”n ll˘sult form ban tov bb‚lt, mĄg a Tisz t˘l nyugatra es‹ harmad t Szabolcshoz csatolt k, kis s vja pedig Szatm r megy‚‚ lett. Ung v rmegye kialakul sa Szt. Istv n ‚s Szt. L szl˘ kora k”z‚ tehet‹, k”zpontja az ungv ri f”ldv r volt. Ugocsa az egyik legkisebb terletű v rmegy‚k egyikek‚nt a tat rj r st k”vet‹ ‚vekben j”tt l‚tre. Szabolcs a hozz csatolt Borsova v rmegye terlet‚vel a Tisz ntŁl egyik legnagyobb nemesi v rmegy‚je lett, amely kisebb terleti v ltoz sokkal eg‚szen 1876-ig ‚rintetlen maradt. Ekkor jelent‹sen megcsonkĄtott k: a hajdŁv rosokb˘l (N n s, Dorog, B”sz”rm‚ny, Hadh z, Szoboszl˘) ‚s n‚h ny m s Szabolcs megyei k”zs‚gb‹l l‚trehozt k HajdŁ v rmegy‚t Debrecen sz‚khellyel, s‹t k‚t k”zs‚ggel m‚g Bihar v rmegy‚t is gazdagĄtott k. 1876-ban Szabolcs v rmegye k”zigazgat si beoszt sa a k”vetkez‹k szerint alakult: a sz‚khelye NyĄregyh za lett, mint rendezett tan csŁ v ros. A 138 nagy ‚s kis k”zs‚get 7 szolgabĄr˘i j r sba osztott k be: I. Kisv rdai (sz‚khelye: Kisv rda, 21 k”zs‚ggel) II. Tiszai (szh.: Gyre, 25) III. Dadai als˘ (szh.: Tiszal”k, 12) IV. Dadai fels‹ (szh.: Szabolcs, 16) V. Bogd nyi (szh.: Kemecse, 21) VI. NyĄrb tori (szh.: Vaja, 23 ) VII. Nagyk ll˘i (szh.: K ll˘semj‚n, 20). Szabolcs-Szatm r megye 1950-ben j”tt l‚tre Szabolcs ‚s Ung, valamint Szatm r, Bereg ‚s Ugocsa v rmegy‚k ”sszevon s val. Ez az Łj  llamigazgat si beoszt s Łjabb terletcs”kken‚ssel j rt: az ekkor l‚trehozott HajdŁ-Bihar megye ”t, mĄg Borsod-AbaŁj-Zempl‚n megye kilenc szabolcsi k”zs‚get kapott meg. A k”zigazgat si reformoknak ‚s az orsz ghat rok m˘dosul sainak k”vetkezt‚ben ma a k”z‚pkori Szabolcs megye terlet‚nek kb. j˘ egyharmada m s k”zigazgat si beoszt s al  tartozik. Terlete mind”ssze a trianoni b‚kek”t‚s ut n gyarapodott k‚t Ung megyei k”zs‚ggel ‚s egy Ugocsa megyei, telepl‚s n‚lkli f”lddarabbal. Megy‚nk nev‚t 1990-ben Szabolcs-Szatm r-Bereg-re m˘dosĄtott k, amely elnevez‚s jobban kifejezi a t”rt‚neti val˘s got. Szabolcs-Szatm r-Bereg megye az orsz g 6. legnagyobb terletű megy‚je, n‚pess‚g‚t tekintve viszont a negyedik. Lak˘inak sz ma mintegy 572 ezer, sz‚khelye NyĄregyh za. Tov bbi v rosai: Baktal˘r nth za, Csenger, Feh‚rgyarmat, Ibr ny, Kisv rda, M riap˘cs, M t‚szalka, Nagyecsed, Nagyhal sz, Nagyk ll˘, NyĄrb tor, Tiszal”k, Tiszavasv ri, éjfeh‚rt˘, V s rosnam‚ny, Z hony. Feladat: ` Kiss Lajos F”ldrajzi nevek etimol˘giai sz˘t ra cĄmű k”nyv‚b‹l keresd ki a k”vetkez‹ megy‚k neveinek az eredet‚t: Szabolcs, Szatm r, Bereg, Borsova, Ung, Ugocsa! ` DerĄtsd ki, hogy melyik a megye legfiatalabb v rosa! Mikor lett azz ? Megyesz‚khelynk: NyĄregyh za NyĄregyh za neve 1326-ban bukkan fel el‹sz”r Nyreghaz alakban az Ąr sos forr sokban. Az ľrp d-korban a szabolcsi v r birtoka lehetett, lak˘i a v rhoz tartoz˘ harcosok voltak. Terlet‚n a Szentem g˘cs nembeliek ‚s a Gutkeled nembeli B thoriak osztozkodtak eg‚szen a XV. sz zad k”zep‚ig, amikor egyedl a B thori csal d kez‚re jutott. A B thoriak tudatos betelepĄt‚s‚nek k”vetkezt‚ben k‚t ‚vsz zad alatt NyĄregyh za kiemelkedett a megye falvainak  tlag b˘l. A t”r”k 1554-ben jelent meg el‹sz”r Szabolcs v rmegy‚ben. NyĄregyh z t 159-99-ben tat r seg‚dcsapatok ‚gett‚k fel. A megfogyatkozott, de teljesen el nem n‚ptelenedett telepl‚s birtokosai a XVII. sz zadban egym s ut n v ltakoztak. Az 1753-as ‚v fordulatot hozott: K rolyi Ferenc a B‚k‚sb‹l ‚s a felvid‚ki megy‚kb‹l Łj telepeseket hĄvott NyĄregyh z ra. A felt‚telek kedvez‹ek voltak: a 3 ‚vi ad˘mentess‚g, a szabad vall sgyakorlat ‚s a lelk‚sztart s joga vonzott k a betelepl‹ket. Egy 1754-es ”sszeĄr s szerint a lakosok sz ma 2485 f‹re n”vekedett. K rolyi az Łj lakosok sz m ra, akik els‹sorban szlov kok ‚s evang‚likusok voltak, 1756-ban az uralkod˘t˘l elnyerte a szabad vall sgyakorlat jog t. 1786-ban m r a templomukat is felszentelt‚k! NyĄregyh za gyors fejl‹d‚snek indult ‚s nagy vonzer‹t gyakorolt az ideteleplni v gy˘kra. 1786-ban a helys‚g az uras gt˘l v s rtart si jogot k‚relmezett, amelyet II. J˘zsef (1780-1790) kiv lts glev‚lben biztosĄtott is. NyĄregyh za mez‹v ros lett! venk‚nt n‚gy alkalommal orsz gos, ‚s hetente egyszer heti v s rt tarthatott. 1803-ban sikerlt NyĄregyh za lakosainak a Dessewffy csal ddal megegyeznik ‚s a v lts g”sszeg lefizet‚se ut n ”nmagukat megv ltaniuk. A mez‹v ros vezet‹i teljess‚ akart k tenni a helys‚g szabads g t, ez‚rt t”rekedtek a m sik birtokossal, a K rolyi csal ddal is a megegyez‚sre. Ez 1824-ben sikerlt. Ezzel NyĄregyh za felszabadult a f”ldesŁri joghat˘s g al˘l. V. Ferdin nd (1835-1848) 1837-ben kelt privil‚giumlevel‚vel NyĄregyh za ”nkorm nyzattal bĄr˘ szabadalmas mez‹v ros lett. 1858-ban berobogott Pest-Debrecen fel‹l az els‹ vonat. A v ros gazd i felismert‚k a vasŁt jelent‹s‚g‚t, ‚s t mogatt k a vasŁtvonalak ki‚pĄt‚s‚t. Ebben az id‹ben kezdett Nagyk ll˘, az addigi megyesz‚khely hal˘dni, NyĄregyh za ‚lete pedig megpezsdlni. A gazdas gi fellendl‚st NyĄregyh za adminisztratĄv k”zpontt  val˘ ki‚pl‚se k”vette: 1871-ben a korm nyzat ide telepĄtette az Łjonnan szervezett orsz gos hat˘k”rű ‚s jogk”rű t”rv‚nysz‚kek egyik‚t. 1876-ban NyĄregyh za hivatalosan is Szabolcs megye sz‚khely‚v‚ l‚pett el‹! A v ros husz rlaktany val, templomokkal, megyeh z val gyarapodott, iskol k, kultur lis int‚zm‚nyek ‚pltek. ľtadt k a k‹szĄnh zat, felavatt k a k˘rh zat, ‚s Nagyk ll˘b˘l  tk”lt”z”tt a mŁzeum. 1886-ban a rendezett tan csŁ v rosok sor ba kerlt. Ma NyĄregyh za megyei jogŁ v ros, a 119 500 lakos val, kultur lis, oktat si ‚s eg‚szs‚ggyi int‚zm‚nyeivel Szabolcs-Szatm r-Bereg megye szĄve. Feladat: ` A nyĄregyh zi Kossuth t‚r k‚sz t”rt‚nelmi k‚pesk”nyv! Az itt tal lhat˘ ™r”kv lts g-eml‚kmű ‚s a v rosh za ‚plete a rajta l that˘ eml‚kt bl kkal megyesz‚khelynk gazdag t”rt‚nelm‚nek egy-egy szelet‚t villantj k fel. Tekints‚tek meg ezeket ‚s egy v rosi s‚ta keret‚ben keressetek m‚g eml‚kt bl kat ‚s eml‚khelyeket! ` Mer‚szkedj a V rosh za ‚plet‚be! Az el‹csarnok ban r‚gi fot˘k id‚zik fel NyĄregyh za r‚gi ‚pleteit, n‚zd meg azokat! rdekes! 1999 m jus ban a r‚g‚szek megtal lt k NyĄregyh za n‚vad˘, k”z‚pkori templom nak alapjait! A hajdani NyĄr nevű falu ‹si egyh za a mai v rosk”zpontban, a K lvin t‚ren, a jelenlegi reform tus nagytemplom, esperesi hivatal ‚s gylekezeti h z  ltal hat rolt terleten  llt. Az 1411-ben m r  ll˘, g˘tikus templomot 1873-ban bontott k le. Megy‚nk nevezetess‚gei Ajak: XIII. sz zadban ‚plt, rom n stĄlusŁ, műeml‚k temploma ma reform tus. HĄress‚ge m‚g a n‚pviselet. Anarcs: XV. sz zadi, g˘tikus stĄlusŁ temploma ma reform tus. Cz˘bel-kŁria. Baktal˘r nth za: A v ros műeml‚ke a k‚s‹ rom n stĄlusŁ, egyhaj˘s, † mint s falaz sŁ, fresk˘s, r˘mai katolikus templom. A volt D‚genfeld-kast‚ly. A baktai erd‹ v‚dett r‚sze a 341 hekt ros gyerty nos-t”lgyes. B torliget: k”zel‚ben orsz gos nevezetess‚gű term‚szetv‚delmi terlet, a B torligeti-‹sl p tal lhat˘. Berkesz: Volt Vay-kast‚ly, ma gyermekotthon. Csaroda: XIII. sz zadi templom ban, XIV. sz zadi fresk˘k l that˘k. M”g”tte fa harangl b  ll a XVIII. sz zadb˘l. Csenger: Reform tus temploma vakolat n‚lkli, mint s falaz ssal, g˘tikus stĄlusban ‚plt a XIII. sz zad v‚g‚n. Helyt”rt‚neti MŁzeum. G vavencsell‹: Rakovszky S muel sĄreml‚ke. Volt Dessewffy-kast‚ly. Ibr ny: k‚pt r ‚s helyt”rt‚neti gyűjtem‚ny. K ll˘semj‚n: A K llay-kŁria ‚plete ‚s k poln ja. Kemecse: Krasznay P‚ter sĄreml‚ke. Helyt”rt‚neti gyűjtem‚ny. Kisv rda: a XV. sz zadban ‚plt v r romjai, a lak˘torny ban ma mŁzeum tal lhat˘. R˘mai katolikus temploma g˘tikus szent‚llyel. Az egykori zsinag˘ga ‚plet‚ben tal lhat˘ a R‚tk”zi MŁzeum. M ndok: Volt Forg ch-kast‚ly. M riap˘cs: K‚s‹barokk g”r”g katolikus temploma 1751-56 k”z”tt ‚plt. Ma bŁcsŁj r˘hely. M t‚szalka: Szatm ri MŁzeum (pl. szek‚rgyűjtem‚ny-ki llĄt s). Nagyar: Kende Zsigmond-f‚le kŁria. Itt t”lt”tt n‚h ny napot Pet‹fi S ndor. Nagyecsed: A g‹zzemű szivattyŁtelep 1914-b‹l ipart”rt‚neti műeml‚k. Nagyk ll˘: A volt megyeh za Szabolcs legjelent‹sebb barokk műeml‚ke. Kor nyi Frigyes szl‹h za. Napkor: meteorol˘giai megfigyel‹ llom s. NyĄrb tor: A B thori-csal d ‹si f‚szke. A mai reform tus templomot B thori Istv n, erd‚lyi vajda kezdte el ‚pĄttetni az 1480-as ‚vekben, k‚s‹ g˘tikus stĄlusban. A templom mellett  ll˘ harangtorony a XVII. sz zad els‹ fel‚ben ‚plt. B thori Istv n ‚pĄttette a volt minorita templomot is, amelynek hĄress‚ge a Krucsay-olt r. A volt minorita rendh zban rendezt‚k be a B thori Istv n MŁzeumot. NyĄrtass: Volt Vay-kast‚ly NyĄrtura: a ma reform tus templom 1488-ban ‚plt. NyĄrvasv ri: Vasv ri P l-eml‚kszoba. Szabolcs: ľrp d-kori f”ldv r, a terlet‚n millenniumi eml‚kmű. Mudr ny-kŁria, a megye t”rt‚nelmi eml‚kh za. Reform tus temploma, mellette Szt. L szl˘ mellszobor. Szamostat rfalva: a XIII. sz zadi, ma reform tus templom, a mint s falaz s technik j val k‚szlt. Szatm rcseke: K”lcsey-eml‚kszoba, -szobor, -sĄreml‚k. A reform tus temet‹ fejf i. Tarpa: N‚pi ipari műeml‚k a XVIII. sz zadban ‚plt sz razmalom. Helyt”rt‚neti MŁzeum (Esze Tam s ‚s Bajcsy-Zsilinszky Endre eml‚kki llĄt s.) T kos: Reform tus temploma 1760 k”rl ‚plt, paticsfalŁ, festett, fakazett s mennyezetű. Mellette harangtorony  ll. Tiszabercel: Bessenyei Gy”rgy szl‹h za. A g‹zzemű szivattyŁtelep ipari műeml‚k. Tiszacs‚cse: M˘ricz Zsigmond-eml‚kh z. Tiszadob: Volt Andr ssy-kast‚ly. A Tisza szab lyoz s ‚s ir nyĄt˘inak eml‚kművei. Tiszavasv ri: Volt Dessewffy-kast‚ly. Vasv ri P l MŁzeum. Pethe Ferenc ‚s Kabay J nos szobrai. TĄm r: A g”r”g katolikus templom ikonoszt za. TŁristv ndi: VĄzimalma a XVIII. sz zad v‚g‚r‹l ma ipari műeml‚k. Tuzs‚r: Volt L˘nyay-kast‚ly. Vaja: Vay-v rkast‚ly, a kast‚ly el‹tt szoborpark. Vay ľd m MŁzeum. T jh z. V s rosnam‚ny: Beregi MŁzeum (pl. vask lyha- ‚s ”nt”ttvasgyűjtem‚nye). Az E”tv”s kŁri ban iskolamŁzeum (E”tv”s J˘zsef-eml‚kszob val). Zsurk: 41 m‚ter magas harangl b. Megy‚nk hĄres szl”ttei Balk nyi Szab˘ Lajos B thori Istv n BenczŁr Gyula Bessenyei Anna Bessenyei Gy”rgy Bory Zsolt B”sz”rm‚nyi L szl˘ Cz˘bel Minka Esze Tam s K llay Mikl˘s K‚pes G‚za Kor nyi Frigyes KrŁdy Gyula L˘nyay Menyh‚rt M‚rein‚ Juh sz Margit Milotai Nyilas Istv n M˘ricz Zsigmond Rakovszky S muel R‚p sy Mih ly Simonyi ˘bester Sipkay Barna Telegdy Kata V ci Mih ly Vasv ri P l Vay ľd m Feladat: ` K”nyvt ri kutat˘munk val derĄtsd ki r˘luk, hogy mikor ‚s hol szlettek, mi volt a foglalkoz suk, valamint milyen tettek fűz‹dnek a nevkh”z? rdekes! A zsid˘ sz rmaz sŁ Alapy (Halpera) Henrik, orvos-Ąr˘, 1859. szeptember 13- n NyĄrbogd nyban szletett! 1897 ˘ta a Br˘dy Ad‚l gyermekk˘rh z seb‚sz f‹orvosa, 1899 ˘ta orvosegyetemi mag ntan r Budapesten. Urol˘giai ‚s epeműt‚teir‹l volt hĄres. Orvostudom nyi ‚rtekez‚sei jelentek meg pl. az Orvosi Hetilapban. 1945.  prilis 6- n halt meg. Nevezetes szem‚lyis‚gek Bajcsy-Zsilinszky Endre Balassi B lint Blaha Lujza Csontv ry Kosztka Tivadar Gr˘f Dessewffy Emil E”tv”s K roly J˘kai M˘r J˘sa Andr s J˘sika Mikl˘s Kazinczy Ferenc K”lcsey Ferenc Szent L szl˘ kir ly Miksz th K lm n Pet‹fi S ndor II. R k˘czi Ferenc Ratk˘ J˘zsef Szab˘ L‹rinc Sz‚chenyi Istv n Tin˘di Lantos Sebesty‚n Tompa Mih ly V”r”smarty Mih ly Feladat: ` A felsorolt nevezetes szem‚lyis‚gek a k”vetkez‹ megy‚nkbeli telepl‚sekkel kerltek kapcsolatba: Apagy, Bdszentmih ly (ma Tiszavasv ri), Csaroda, Ibr ny, Kemecse, Kisv rda, K˘taj, Nagyar, Nagyk ll˘, Napkor, NyĄrb tor, NyĄregyh za, NyĄrpazony, Petneh za, Szabolcs, Szatm rcseke, Tarpa, Tiszadob, Tiszaeszl r, Tiszal”k, Vaja. K”nyvt ri kutat˘munk val derĄtsd ki, hogy kinek, mely telepl‚shez, milyen k”t‹d‚se volt! SegĄt Katona B‚la: Szabolcs-Szatm r-Bereg irodalmi topogr fi ja cĄmű k”nyv‚nek a k‚t k”tete. rdekes! 1857. jŁnius 23- n Bal sh zy J nos (1797-1857), a neves mez‹gazda felhĄv s ra k”zs‚gnkben szletett kezdem‚nyez‚s a Magyar Tudom nyos Akad‚mia ‚plet‚nek emel‚s‚re, melyre a jelenl‚v‹k 400 forintot aj nlottak fel. J˘kai M˘r a felhĄv st lapj ban, a Magyar Sajt˘ban k”z”lte, maga is csatlakozott hozz , s ennek eredm‚nyek‚pp ‚plt fel, ha nem is egy ‚vre r , mint javasolt k, de 1862-re a MTA sz‚kh za. ™sszefoglal s A megy‚nk gazdag t”rt‚nelmi mŁlttal, sok-sok nevezetes szem‚lyis‚ggel ‚s orsz gszerte hĄres l tnival˘val bszk‚lkedhet. T”rekedj ezeknek a min‚l alaposabb megismer‚s‚re! ` Mit tudsz Szabolcs megye nev‚nek az eredet‚r‹l? ` Sorold fel azokat a fontosabb t”rt‚nelmi esem‚nyeket, amelyek megy‚nk telepl‚sein zajlottak le! ` T‚rk‚pek segĄts‚g‚vel mutasd be, hogyan alakult Szabolcs megye terlete a t”rt‚nelem folyam n! ` NyĄregyh zi eml‚kt bl k felkutat s val mutasd be megyesz‚khelynk t”rt‚net‚t! ` K‚szĄts tabl˘t megy‚nk hĄres szl”tteir‹l! Egy t‚rk‚pen jel”ld be a szlet‚si helyket is! ` KrŁdy Gyula műveinek egyik fontos ihlet‹je volt szl‹v rosa. K”nyvt ri kutat˘munk val keress min‚l t”bb ilyen novell t, reg‚nyt. (SegĄt a KrŁdy brevi rium cĄmű k”nyv, szerkesztette: Katona B‚la, NyĄregyh za, 1983.) ` K‚szĄts tabl˘t megy‚nk nevezetes l tnival˘ir˘l! A k‚pek segĄts‚g‚vel ak r egy vet‚lked‹t is ”ssze llĄthatsz a szleid sz m ra. Kedves Bar taim! Az‚rt e megsz˘lĄt s, mert rem‚lem, hogy e felfedez‹Łt v‚g‚re a bar taim lettetek. Az Łt sor n felt rult el‹ttetek k”zs‚gnk mŁltja, az itt ‚l‹ emberek mindennapi ‚lete, s‹t a megy‚nk m s t jaira is elbarangoltatok. Most m r bszk‚n elmondhatj tok, hogy ismeritek lak˘helyeteket, ‚s tal n fel is ki lthattatok: "Szeretjk NyĄrbogd nyt!" Ezzel a rem‚nnyel bŁcsŁzom T‹letek, ‚s kĄv nom, hogy majdan a Ti gyermekeitekkel is induljatok el ezen a felfedez‹Łton! NyĄrbogd ny, 1999. jŁnius 30. Kislexikon Alisp n: v rmegyei tisztvisel‹, a f‹isp n helyettesĄt‹je, a v rmegy‚t ‚rint‹ gyek t‚nyleges int‚z‹je. B ba: szl‚szn‹. Bekecs: der‚kba szabott r”vid, fodortold sŁ f‚rfi k”dm”n. Bels‹ telek: a paraszti gazdas gnak az a r‚sze, mely a z rt falu belsej‚ben, a r‚tekt‹l ‚s sz nt˘kt˘l elkl”nlten fekszik. Itt van a lak˘h z, gazdas gi udvar, ist ll˘k, ˘lak, csűr, sz‚rű, kert. Cikli: a n‹i als˘szokny n l‚v‹ h romsz”g alakŁ ereszt‚k. Esperes: a reform tus egyh zban egy egyh zmegye ‚l‚n  ll˘, annak ‚let‚t ir nyĄt˘ ‚s ”sszefog˘, a psp”k  ltal kinevezett lelk‚sz. Csűr: (pajta) a cs‚peletlen sz las gabona elrakt roz s ra szolg l˘ gazdas gi ‚plet. F‚lruha: fels‹szoknya. Fi˘kegyh z: (fĄlia) saj t pl‚b nossal nem rendelkez‹ egyh zk”zs‚g. F‹isp n: a nemesi v rmegye ‚l‚n  ll˘ kinevezett (kir lyi) tisztvisel‹. G vai-kultŁra: Kr. e. XI-IX. sz zad. Nev‚t a G v n tal lt nagym‚retű, f‚nyes, fekete szĄnű urn kr˘l kapta. Gereben: kenderf‚sl‚sre haszn lt faeszk”z, melynek sz‚lesebb, k”z‚ps‹ r‚sz‚n k”rbe-k”rbe hegyes szegsor van beverve. Gran rium: magt r. Guba: gyapjŁb˘l k‚szlt fels‹ kab tf‚le. Guzsaly: faragott, n‚ha festett rudacska, melyre fon s k”zben felk”tik a rostcsom˘t. Hitbizom ny: a tulajdon birtokl s nak olyan form ja, amelyet kir lyi adom nylev‚llel vagy mag nint‚zked‚ssel (v‚grendelet, alapĄt˘ okirat) hoznak l‚tre, el‹re meghat rozva az ”r”kl‚si rendet. Ingv ll: n‹i fels‹ ruhadarab, amit v szonb˘l vagy gyolcsb˘l varrtak. A nyakr‚sz gall‚ros, az ujj pedig b‹ volt ‚s felkarig ‚rt. Invesztig ci˘: megadott szempontok szerint v‚gzett kutat s, nyomoz s, kivizsg l s. Istenszemes: egy h romsz”g, amelyb‹l minden ir nyban sugarak indulnak ki. A h romsz”g a Szenth roms got  br zolja. Kamara: (ma kamra) lak˘h zban lev‹ vagy szabadon  ll˘ t rol˘ hely gabonaneműeken ‚s ‚lelmiszereken kĄvl a h ztart s ‚s a gazdas g vitel‚hez szks‚ges anyagok, felszerel‚sek r‚sz‚re. Kantus: v szonb˘l k‚szlt, egybeszabott, bok ig ‚r‹ gyermeking. Kartus: n‚gysz”g, k”r, toj s vagy pajzs alakŁ, tekercs- vagy kagyl˘form kkal keretezett dĄszĄt‹ motĄvum. Karzat: a bels‹ terek n”vel‚s‚re emelt, magasan kialakĄtott, boltozatra vagy gerend kra ‚pĄtett, oszlopokkal al t masztott gerend zaton nyugv˘ emelv‚ny a templomban. K va: ajt˘- ‚s ablaknyĄl sokn l a falazatban kialakĄtott, a tok elhelyez‚s‚re szolg l˘, rendszerint f‚lt‚gla m‚retű l‚pcs‹s kiugr s vagy m‚lyed‚s. KegyŁr: az a f”ldesŁr, aki a templomot ‚pĄttette ‚s a fenntart s r˘l is gondoskodik. Ez‚rt megilleti a kegyŁri jog: a szertart sok ideje alatt a templom f‹hely‚n l‚v‹ padban foglalhat helyet a csal dtagjaival egytt. KegyŁri karzat: a templomot alapĄt˘ vagy fenntart˘ csal d tagjainak a megkl”nb”ztetett helye. Kikli: v szonkab t. Kir lyi ember: a r‚gi magyar jogrendszerben a kir lynak oly kikld”ttje, akit egyes peres gyek foganatosĄt s val bĄztak meg. Komat l: a keresztszl‹k  ltal vitt, t lba rakott ‚tel sz‚pen elrendezve ‚s feldĄszĄtve, s erre a c‚lra tartogatott kend‹vel letakarva. K”ce: dĄsztelen, az nnepre val˘ barn ra festett b‹rmell‚ny. K”dm”n: juh, ritk bban kecske sz‹r‚b‹l k‚szlt ujjas, kab thoz hasonl˘ fels‹ruha. K”t‚lver‹: mesterember, aki a f s r‚szeit‹l megtisztĄtott kender rostjaib˘l zsin˘rokat, k”teleket k‚szĄt. K”t‹: (k”t‚ny) legt”bbsz”r t‚glalap alakŁ textildarab, amelyet a test ells‹ r‚sz‚re,  ltal ban az als˘testet fed‹ ruhadarab f”l‚ illesztenek ‚s der‚kon k”rlk”tik madzaggal. Leventemozgalom: az ifjŁs g katonai szellemű nevel‚s‚re l‚trehozott int‚zm‚ny a k‚t vil gh borŁ k”z”tti Magyarorsz gon. 1921-ben alapĄtott k, a 12-21 ‚v k”z”tti fiŁk sz m ra k”telez‹ r‚szv‚tellel. M ngorl˘: a vasal˘ ‹se, a v szonneműek mos s ut ni kisimĄt s ra haszn lt eszk”z. M‚hes: a kasokat, kapt rokat befogad˘ ‚pĄtm‚ny vagy v‚dett ereszalja a lak˘h z vagy mell‚k‚plet oldal n. Mestergerenda: az ‚pletek helyis‚geinek hosszanti vagy kereszttengely‚ben be‚pĄtett nagym‚retű gerenda, amely a mennyezet s vj t tartja. Mint s falaz s: l‚nyege, hogy mĄg a k”z”ns‚ges t‚gl k term‚szetes szĄnűek, addig a k”t‹ t‚gl k, vagyis azok, amelyek a keskenyebb oldalukkal kifel‚  llnak, s”t‚tk‚k, s”t‚tz”ld, s”t‚tlila zom nccal vannak borĄtva. Motolla: a megfont fonal lem‚r‚s‚re ‚s motringba rendez‚s‚re szolg l˘ eszk”z. Nemzet‹rs‚g: 1848/49-ben a forradalom v‚delm‚re polg rokb˘l toborzott ”nk‚ntes fegyveres alakulat. Olajt‹: olajos magvak olajtartalm nak kinyom s ra szolg l˘ technikai elj r s műhelye. Oppidum: a mez‹v ros latin megfelel‹je. ™l: hosszm‚rt‚k, hossza 1,89 m‚ter. Padimentom: padl˘zat. Palmetta: dĄszĄt‹motĄvum; legyez‹szerűen sz‚tterl‹, vagy szĄv alakŁ p lmalev‚l stiliz l sa. Pendely: n‹i als˘ ruhadarab. Pitvar: a lak˘h z el‹tere, bel‚p‹ helye, vagy a konyha bej rati ajtaja fel‹li r‚sze. Pozsonyi m‚r‹: szemes term‚ny m‚r‚s‚re szolg l˘ r‚gi űrm‚rt‚k, kb. 62,5 liter. 2 pozsonyi m‚r‹ egy k”b”l, egy magyar hold vet‹magja. Pr‚dik tor: reform tus lelk‚sz. Presbit‚rium: a reform tus egyh zban az egyh ztagokb˘l az egyh zk”zs‚g  ltal v lasztott testlet, mely a gylekezetet ‚rint‹ k‚rd‚sekben d”nt‚shoz˘ joggal bĄr. Polyv s ˘l: a szemesterm‚nyek cs‚pl‚si mell‚kterm‚k‚nek t rol s ra szolg l˘ egyszerű ‚pĄtm‚ny. Protokollum: jegyz‹k”nyv. A reform tus egyh zban ide m solt k be a pr‚dik torok, ill. az egyh zk”zs‚g jegyz‹i az esperesi k”rleveleket ‚s a helyi gylekezet gyűl‚seinek a jegyz‹k”nyveit. Rektor: elemi iskolai tanĄt˘. R‚nes forint: 60 krajc r ‚rt‚kű XVI-XIX. sz zadi p‚nzegys‚g, n lunk 1848-ig volt forgalomban. Rozetta: stiliz lt r˘zsaform jŁ dĄszĄt‹motĄvum. Sal‚tromsz‚rű: a rendszeresen sal‚tromgyűjt‚sre haszn lt hely a szikes tavak partj n. StafĄrung: (kelengye, hozom ny) a menyasszony ruh zata, bŁtorai, h ztart si eszk”zei stb., melyeket mag val visz a h zass gba. Supraporta: ajt˘ feletti, fest‚ssel, farag ssal dĄszĄtett, keretelt mez‹. St‹h z: (ny ri konyha) egy-k‚t helyis‚ges kis ‚plet, ahol a meleg ‚vszakban a f‹z‚s ‚s a st‚s munk j t v‚gzik, esetleg napk”zben is ott tart˘zkodnak. Szalagtelkes falu: olyan telepl‚s, amelynek egym s mellett fekv‹ keskeny, hosszŁ, szalag alakŁ bels‹ telkei hosszanti oldalukkal ‚rintkeznek ‚s Ągy alkotnak egyszeri vagy t”bbsz”ri sorozatot. Lehet egyutc s vagy t”bbutc s. SzegmensĄv: a k”rĄv egy, lapos Ąvű szelete. SzolgabĄr˘: a nemesi v rmegy‚ben a j r s ‚l‚n  ll˘ megyei tiszts‚gvisel‹. Sz”sz: megt”rt, kif‚slt, j˘ min‹s‚gű kendersz l. Taks s: birtoktalan, m s f”ldesŁr f”ldj‚re telepedett, kiz r˘lag p‚nzzel szolg l˘ nemes, valamint a kisnemesek legals˘,  llami ad˘fizet‚sre k”telezett r‚tege. Tekn‹boltozat: t‚glalap alakŁ alaprajz f”l‚ emelt boltozat. Terragium: f”ldb‚r, f”ldv lts g. A jobb gy fizette f”ldesur nak bizonyos szolg ltat sok ut n. Timpanon: a nyeregtet‹s ‚pletek egyenl‹ sz rŁ h romsz”g alakŁ, p rk nnyal keretelt orommez‹je. A nyitott timpanon vĄzszintes p rk ny b˘l k‚tfel‹l kiindul˘ egyenes vonalŁ vagy Ąves lez r sa k”z‚pen nem ‚r ”ssze. Urb rium: a f”ldesŁr ‚s a jobb gy k”lcs”n”s jogait ‚s k”teless‚geit szab lyoz˘ okirat. V radi Regestrum: a nagyv radi k ptalan el‹tt zajlott peres gyeknek az 1205-1235 k”z”tti ‚vekb‹l sz rmaz˘ gyűjtem‚nye. V‚ka: r‚gi űrm‚rt‚k, ill. t rol˘ed‚ny. Mint űrm‚rt‚k f‹leg bŁza, rozs,  rpa m‚r‚s‚re, mint ed‚nyt szemterm‚nyek tart s ra haszn lt k. Nagys ga vid‚kenk‚nt kl”nb”z”tt,  ltal ban 25-35 liter k”z”tt v ltakozott. Id‹rendi  ttekint‚s 4000 ‚vvel ezel‹tti r‚zkori telepl‚s nyomai a Poros-hegyen XI-XII. sz zad fordul˘j n templom ‚plt Hen‚n 1219: a k”zs‚gn‚v els‹ Ąr sos emlĄt‚se a V radi Regestrumban 1241: tat rj r s, Bogd ny pusztul sa 1324: a k”zs‚gn‚v Bogdanteluke form ban bukkan fel 1607: v s rtart si privil‚gium 1620: Buctorogh M ty s reform tus pr‚dik tor 1637 k.: Bogd nyi J nos hal la 1661: Szolnok pusztul sa 1703-1711: II. R k˘czi Ferenc-f‚le szabads gharc 1773: a bogd nyi urb rium kiad sa 1796-1800: a reform tus templom ‚pĄt‚se 1811: mez‹v rosi privil‚gium 1831-1868: Bodn r G bor pr‚dik tors ga 1848-49: forradalom ‚s szabads gharc 1849. jŁlius: K”v‚r Istv n honv‚d hadnaggy  val˘ kinevez‚se 1854: a r˘mai katolikus templom ‚pĄt‚se 1854-57: Bodn r G bor a Fels‹szabolcsi Egyh zmegye esperese 1861: orsz ggyűl‚si v laszt sok 1872: fel‚pl a NyĄregyh za-Ungv r k”z”tti vasŁtvonal 1877: a nyĄrbogd nyi j r s megszervez‚se 1879-1882: a L˘nyay-f‹csatorna meg‚pĄt‚se 1888: k”zs‚gi t”rv‚ny 1902: Kossuth Lajos mellszobr nak leleplez‚se Kemecs‚n 1904: petr˘leumfinomĄt˘ l‚tesĄt‚se a gy rtelepen 1914-19: els‹ vil gh borŁ, 13 nyĄrbogd nyi h‹si halott 1929: a Szal nczy-tany n k”zs‚gi iskol t l‚tesĄtettek 1938: a r˘mai katolikus pl‚b nia megalapĄt sa 1938-1951: T rk nyi N ndor pl‚b noss ga 1944: a zsid˘ csal dok deport l sa 1945: f”ldoszt s 1948: az iskol k  llamosĄt sa 1950: a t‚eszek megalapĄt sa 1969: a k”zs‚g els‹ Ąr sos emlĄt‚s‚nek 750. ‚vfordul˘ja alkalm b˘l rendezett eml‚knneps‚g 1983: az Łj r˘mai katolikus templom felszentel‚se 1992: a vil gh borŁs eml‚kmű felavat sa Felhaszn lt irodalom A lak˘helyismereti tank”nyv f‹ forr sanyag ul a NyĄrbogd nyi K”zs‚gi Tan cs  ltal, 1969-ben kiadott NyĄrbogd ny cĄmű k”nyv szolg lt, amelynek szerz‹i: Csermely Tibor, Mez‹ Andr s ‚s N‚meth P‚ter. Ebben az egyes fejezetek v‚g‚n b‹ irodalom- ‚s forr sjegyz‚k  ll az ‚rdekl‹d‹k rendelkez‚s‚re, amelyek k”zl itt most csak a fontosabbakat k”zl”m. Haszonnal forgattam m‚g a v rmegyei monogr fi kat (Borovszky-, Hunek-, H ger-, Dienes-), ‚s az 1993-ban kiadott Szabolcs-Szatm r-Bereg megye monogr fi j nak els‹ k”tet‚t is. Az al bbiakban bemutatom azokat a fontosabb tanulm nyoknak, dolgozatoknak a cĄm‚t, melyeket felhaszn ltam, ‚s amelyek segĄts‚get nyŁjthatnak, forr sul szolg lhatnak egy-egy t‚ma tov bbi tanulm nyoz s hoz. Itt k”zl”m a fontosabb lev‚lt ri forr sok jegyz‚k‚t is. LAKŕHELYšNK TERMSZETI S T™RTNETI F™LDRAJZA Frisny k S ndor: A megye f”ldrajzi k‚pe. In: Szabolcs-Szatm r-Bereg megye monogr fi-  ja. I. k”tet, NyĄregyh za, 1993. Kiss Lajos: R‚gi R‚tk”z. Akad‚miai Kiad˘, Bp., 1961. Szabolcs v rmegye (1782- 1785) Szerk. P˘k Judit, NyĄregyh za, 1996. Vir gh L szl˘: A Fels‹-Szabolcsi Tiszai ľrvĄzmentesĄt‹ ‚s BelvĄz-levezet‹ T rsulat In: Magyarorsz g v rmegy‚i ‚s v rosai - Szabolcs v rmegye. Szerk. dr. Borovszky Samu, Bp., "Apollo" Irodalmi T rsas g, .n., 301-311.o. FEJEZETEK NYÖRBOGDľNY MéLTJľBŕL Szabolcsi honv‚dek a szabads gharcban (1848/49). Szerk. Bene J nos, NyĄregyh za, 1998. "Napl˘jegyzetei Krasznay P‚ter kemecsei lakosnak." N‚prajzi MŁzeum, Bp., 1998. N‚meth P‚ter: A k”z‚pkori Szabolcs megye telepl‚sei. NyĄregyh za., 1997. A nyĄrbogd nyi "fegyverrejteget‚s" (N‚meth P‚tern‚) = Szabolcs-szatm r-beregi Szem- le, 1996/4, 548-557.o. Ny r dy Mih ly: Sal‚tromf‹z‚s Szabolcs megy‚ben a XVI-XIX. sz zadban = A nyĄregy- h zi J˘sa Andr s MŁzeum vk”nyve, I. (1958), 170-211. o. R ba L szl˘: 75 ‚ves a Tiszai K‹olajipari V llalat NyĄrbogd nyi Gy regys‚ge. 1979.  p- rilis (K‚zirat.) Tak cs P‚ter: érb‚resek vallom sa Szabolcsban 1772. Akad‚miai Kiad˘, Bp., 1991. EGYHľZI S ISKOLAI LET Orosz Tam s: Reform tus egyh zak Szabolcsban. In: Szabolcs v rmegye. Szerk. Dienes Istv n, Merkantil Nyomda, 1939., 151-156.o. So˘s Imre: Az egri egyh zmegyei pl‚b ni k t”rt‚net‚nek  ttekint‚se. Szent Istv n T rsu- lat, Bp., 1985. V rady J˘zsef: A Tisz ntŁl reform tus templomai. Debrecen, 1991 EGY KIS NPRAJZ Erd‚sz S ndor: NyĄrs‚g. Gondolat, Bp., 1974. L z r Katalin: N‚pi j t‚kok. Plan‚t s Kiad˘, 1997. P ll Istv n: Szabolcs megye n‚pi ‚pĄtkez‚se a XIX. sz zad k”zep‚n. Szentendre, 1987. Tavaszin‚ T˘th va: A nyĄrs‚gi parasztember mindennapjai egy nyĄrbogd nyi p sztorem- ber ‚let‚nek a tkr‚ben (Szakdolgozat.). NyĄregyh za, 1980. KITEKINTS K™ZSGšNK HATľRAIN TéLRA A mŁlt eml‚kei Szabolcs-Szatm r megy‚b‹l. Szerk.: Czag ny K lm n, C. Krthy Zsu- zsanna. NyĄregyh za t”rt‚nete. Szerk.: Cserveny k L szl˘, Mez‹ Andr s. NyĄregyh za, 1987. Katona B‚la: Szabolcs-Szatm r-Bereg megye irodalmi topogr fi ja. I. k”tet: NyĄregyh - za, II. k”tet: Ajakt˘l Zsurkig, NyĄregyh za, 1996. L czay Magdolna: Sorsok a mŁltunkb˘l. Szerk. Kopka J nos, NyĄregyh za, 1988. Szabolcs-Szatm r megyei Łtik”nyv. Szabolcs-Szatm r Megyei Tan cs, 1987. LEVLTľRI FORRľSOK (A forr sok a Szabolcs-Szatm r-Bereg Megyei ™nkorm nyzat Lev‚lt r ban tal lhat˘k az al bbi jelzetek alatt.) 1. Urbarialium. IV.A. 1/G. Fasc. 13. No. 24. 1772. 2. I. Ferenc adom nylevele. XV.4. 15-”s oklev‚l. 3. Szabolcs megye Łjoncoz si bizotts g nak iratai. IV.B. 103. 4. Szabolcs v rmegyei Tűzk rmentesĄt‹ Int‚zet iratai. X. 204. 5. NyĄrbogd ny nagyk”zs‚g iratai V.B. 378. A tank”nyvben szerepl‹ versek, id‚zetek, olvasm nyok lel‹helyei Radn˘ti Mikl˘s: Nem tudhatom . cĄmű verse = Radn˘ti Mikl˘s ”sszes versei ‚s versfordĄt sai. Sz‚pirodalmi K”nyvkiad˘, Bp. . n. 205. o. V ci Mih ly: Nyugalmas t j c. verse = V ci Mih ly: Sz zhuszat ver‹ szĄv. Magvet‹ K”nyvkiad˘, Bp. . n. 40. o. Mez‹ Andr s: NyĄrbogd ny t”rt‚neti f”ldrajzi nevei = Csermely-Mez‹-N‚meth: NyĄrbogd ny. NyĄrbogd ny, 1969. 101-116. o. Bory Zsolt: Bogd ny c. verse = Kelet-Magyarorsz g, 1969. aug. 24. 8. o., XXVI. ‚vf. 195. sz. N‚meth P‚ter leĄr sa a henei templom  sat s r˘l = Csermely-Mez‹-N‚meth: NyĄrbogd ny. NyĄrbogd ny, 1969. 14-16. o. Speczi r Erzs‚bet: 1848-as hagyom nyok. N‚prajzi MŁzeum, jelzete: EA 2048. (Elmondta 1947-ben Teremi S ndor, szl. 1890-ben.) K llay Andr s: R‚gi dolgok, Łjabb id‹k. 2. kiad s. NyĄregyh za, J˘ba Elek K”nyvnyomd ja. 1907. 52-54. o. Hajzer Andr s: Orosz fogs gban. Hajzer Andr s k‚zirata alapj n. Bodn r G bor id‚zete = A nyĄrbogd nyi reform tus egyh z matrikul ja. I. k”tet. 228. o. A r˘mai katolikus pl‚b nia alapĄt˘ oklevele = A nyĄrbogd nyi r˘mai katolikus egyh z iratt ra. Kazinczy Ferenc: Fogs gom napl˘ja = Kazinczy Ferenc művei I. k”tet, Sz‚pirodalmi K”nyvkiad˘, Bp., . n., 526-527.o. V‚gh Antal id‚zete = V‚gh Antal: T”bb nap, mint kolb sz. M˘ra Ferenc K”nyvkiad˘, . n., 66. o. ™zv. Sinka J˘zsefn‚: Hogyan ismerkedtek, sz˘rakoztak r‚gen a fiatalok. ™zv. Sinka J˘zsefn‚ k‚zirata alapj n. A k‚t v‹f‚lyvers szerz‹je ”zv. Sinka J˘zsefn‚. Luca-napi szok sok NyĄrbogd ny k”zs‚gben = Bodn r B lint: Vegyes n‚prajzi gyűjt‚s. N‚prajzi MŁzeum, jelzete: EA 13620. (Elmondta Linzenbold J˘zsef, 42 ‚ves kocsis, 1963. m rcius 24-‚n.) "J”jj, ficfa, labod nak" kezdetű mond˘ka = L z r Katalin: N‚pi j t‚kok. Plan‚t s Kiad˘, 1997. 74. o. KrŁdy Gyula-id‚zetek = KrŁdy brevi rium. Szerk.: Katona B‚la, NyĄregyh za, 1983. 63. ‚s 64. o. Anonymus: Gesta Hungarorum. = Magyar Helikon, Bp., 1977. 98-99. o. K‚pek, t‚rk‚pek ‚s  br k jegyz‚ke K”sz”netnyilv nĄt s K”sz”n”m a Soros AlapĄtv ny t mogat s t, ami n‚lkl ez a k”nyv nem szlethetett volna meg. K”sz”net a lektoraimnak, dr. Mez‹ Andr snak ‚s dr. N‚meth P‚ternek, akik hasznos tan csaikkal sok-sok segĄts‚get nyŁjtottak. Kl”n k”sz”net dr. Mez‹ Andr snak, aki p‚ld t mutatott sz momra a lak˘hely ir nti szeretetb‹l ‚s a munka ir nti al zatb˘l. K”sz”n”m a M˘ricz Zsigmond Megyei K”nyvt r helyt”rt‚neti r‚szleg‚nek, kl”n”sen Magyari B‚l n‚nak a segĄts‚g‚t, aki  lland˘ figyelm‚vel ‚s gondoskod˘ szeretet‚vel nyomon k”vette k”nyvem megszlet‚s‚t. K”sz”n”m Kujbusn‚ dr. Mecsei va Łtmutat s t ‚s bĄztat s t. K”sz”n”m az adatk”zl‹im, ”zv. Hamik Mih lyn‚, Ily‚s G bor, vit‚z Kulcs r S ndor, dr. Mez‹ Zsigmondn‚, ”zv. Sinka J˘zsefn‚ ‚s Tanics r Mikl˘s segĄts‚g‚t.