Nemes Benj min tanĄt˘ feljegyz‚sei 1848-1849-b‹l (Olvasm ny) "1848 Az 1848-iki rendkĄvli id‹k az iskola ‚let‚ben is kimutatj k magokat. A harcias szellem az iskol kba is mintegy  tpl nt ltatik. T”bb‚ nem a r‚gi slendri n modorŁ iskol z s divatozik, nem az iskola falai korl tozz k csup n a n”vend‚kek v gyait. Meg‚rtve a kor szav t, ‹k is mintegy ˘hajtoznak r‚szt venni a hon szabadĄt s ban, s v gy˘d sukkal tal lkoz‚k, mid‹n fapusk k k‚szĄt‚s‚re engedelmet nyerve, azokkal katonai fordulatokat tanulnak, s ekk‚pp magokat is katonai l bra  llĄttatni l tj k. De ir nyukat nem t‚vesztve, a hon  ll sa ismerete mellett, m s komoly tudnival˘kkal is foglalkoznak. Mintegy ”szt”nt nyerve egy szabad haza mĄvelt polg raiv  lenni, kett‹z”tt iparral t”rekszenek el‹haladni. Isten adja t”rekv‚s”kre  ld s t! (.) 1849 Mint mindenre, Łgy az iskolai ‚letre is nagy hat ssal volt a forradalom. A n‚p szokott hangulat b˘l s b‚k‚s ‚let‚b‹l felr zva, mindk‚t nemű ellens‚ges t borokt˘l zaklattat‚k, s mezei munk j t nem folytathat  eg‚sz er‹vel. Gyakran nemzet‹ri szolg latokkal t”lt‚ idej‚t, gyermekei is hon vagy mez‹n foglalkoz nak, s Ągy az iskola ‚s tanul s h tt‚rbe maradt. Vizsg latunk is elmaradt. Azonban 30-35 gyermek naponta m‚g Ągy is j rt. (.)" A bogd nyi nemzet‹r”k n‚vjegyz‚ke A korm ny 1848 m rcius ban a k”zb‚ke ‚s a rend fenntart s ra utasĄtotta a v rmegy‚ket. Szabolcsban egy 29 tagŁ K”zb tors gi V lasztm nyt rendeltek ki az esem‚nyek ‚ber figyelemmel kĄs‚r‚s‚re. A v lasztm ny elhat rozta a † nemzet‹rs‚g fel llĄt s t. "Tűzz‚tek fel h t polg rt rsak f”vegeitek mell‚ a nemzeti szabads g, a j˘ rend, a polg ri egyet‚rt‚s h rom szĄnű szalagj t, legyetek tagjaiv  a nemzeti ‹rseregnek!"- hirdett‚k a r”plapok. A bogd nyi f‚rfiak meghallott k a hĄv˘ sz˘t, ‚s a f”ldesŁrt˘l a f”ldművesen  t a reform tus lelk‚szig, ”nk‚ntes nemzet‹r”knek jelentkeztek. ľlljon itt a nevk ”r”k eml‚kezetl! Feladat: ` CsoportosĄtsd a bogd nyi nemzet‹r”ket t rsadalmi tagoz˘d suk szerint! A dualizmus kora Ism‚teld  t a Haynau r‚muralm r˘l, a Bach-rendszerr‹l ‚s a kiegyez‚sr‹l tanultakat! A szabads gharc lever‚se ut n szomorŁ ‚s neh‚z ‚vek k”vetkeztek az orsz g n‚p‚re, azonban ez a nemzeti ”ntudatot m‚lyen s‚rt‹ id‹szak is mag ban hordozta a gazdas gi fejl‹d‚s ‚s a modern polg ri k”zigazgat s csĄr it, melyek a kiegyez‚ssel megval˘sulhattak. 1861-ben az uralkod˘ elhat rozta az orsz ggyűl‚s ”sszehĄv s t. A nyĄrbogd nyi v laszt˘kerletben az emigr ci˘ban l‚v‹ Klapka Gy”rgy”t v lasztott k meg orsz ggyűl‚si k”vett‚. A kiegyez‚s ut ni id‹szak k”zs‚gnkben a viszonylagos fejl‹d‚s mellett a hanyatl s ‚veit is jelentette. 1872-ben fel‚plt a NyĄregyh za-Ungv r k”z”tti vasŁtvonal,  m Bogd nyt csak egy meg ll˘ jelezte a k”zs‚g k”zpontj t˘l h rom kilom‚terre. A n‚phagyom ny szerint eredetileg az ľrp s-kertben akart k a vasutat vezetni, de Farkas nevű f”ldesura ezt nem engedte, Ągy kerlt a falut˘l t volabbra az  llom s. Nagyobb a val˘szĄnűs‚ge azonban annak, hogy a vasŁt‚pĄt‹ t rsas got racion lisabb okok vezett‚k: ott jel”lt‚k ki az Łtvonalat, ahol a legkevesebb f”ldmunk val, teh t kisebb k”lts‚ggel lehetett az ‚pĄtkez‚st megval˘sĄtani. Bogd ny stagn l sa innen veszi kezdet‚t, hiszen az orsz g gazdas gi v‚rkering‚s‚be val˘ bekapcsol˘d s lehet‹s‚geit biztosĄt˘, a nagy t vlatokat jelent‹ vasŁt elkerlte az akkor m‚g mez‹v rosi jogokat birtokl˘ telepl‚st. E cĄm visel‚s‚t‹l v‚glegesen az 1888. ‚vi, Łn. k”zs‚gi t”rv‚ny fosztotta meg, amely m r nem haszn lta a mez‹v ros megnevez‚st. Bogd ny nagyk”zs‚gg‚ degrad l˘dott. 1877-ben a k”zigazgat s  tszervez‚s‚vel alakĄtott k ki a nyĄrbogd nyi j r st, melynek k”zpontja Kemecse lett. 1950-ig  llt fenn ez a j r s, amikor nev‚t a sz‚khely‚r‹l kemecseire v ltoztatt k. Kemecse a vasŁtnak k”sz”nhet‹en rohamosan fejl‹d”tt, mĄg az att˘l t volabb l‚v‹ Bogd ny visszamaradt. Nagyon j˘l l tta ezt meg K llay Andr s (Szabolcs v rmegye †f‹isp nja volt 1889-1897 k”z”tt), aki 1906 k”rl a k”vetkez‹ket vetette papĄrra: "Kemecse hĄres k”zs‚g Szabolcsv rmegy‚ben. Mindig is az volt. A nagy k”z”ns‚g rokonszenv‚nek sz rnyain emelkedett azon sz‚dĄt‹ r‚gi˘kba, amelyekb‹l gy‹zelmesen csapott le vet‚lyt rs ra - Bogd nyra. Bogd ny, a Bachkorszakban ‚s a Provisoriumban a hatalom zenitj‚n, k”zigazgat si ‚s politikai k”zpont, csend‹r ‚s p‚nzgy‹ri  llom s, szolgabĄr˘i sz‚khely ‚s doh nybev lt˘ hivatal; s Ąme a favoriz lt Bogd ny, a Nemes P lok ‚s L szl˘k szűkebb haz ja ‚s ‹sf‚szke, hasztalan er‹lk”d”tt az ifjŁ Kemecs‚vel szemben, amely a hegem˘ni t csakhamar mag hoz ragadta. A j r st ugyan bogd nyi j r snak hĄvj k most is, de a k”zpont Kemecse; bogd nyi v laszt˘kerletr‹l van ugyan emlĄt‚s a t”rv‚nyben, de igaz ban most m r csak ‚lelmez‚si k”zpont. Programm vagy besz mol˘ besz‚deket Kemecs‚n tartanak". 1902-ben a j r s sz‚khely‚n, Kemecs‚n leplezt‚k le Kossuth Lajos mellszobr t, amelynek felirata: "ľllĄtott k a nyĄrbogd nyi j r s polg rai Kossuth Lajos 100-ik szlet‚snapj nak ‚vfordul˘ja eml‚k‚re 1902. szept. 19-‚n". A szobor el‹tti kis t‚r 1945 el‹tt az orsz ggyűl‚si k‚pvisel‹jel”ltek programismertet‹ besz‚deinek szĄnhelye is volt. Feladat: ` V laszolj a k”vetkez‹ k‚rd‚sekre! - Mutasd be a hanyatl s okait! - Hogyan jellemezte K llay Andr s Bogd nyt ,s Kemecs,t? Szerinted ma is hasonlô a helyzet a k,t telepţl,s k"z"tt? ` N‚zz ut na, hogy hol tal lhat˘ m‚g Kossuth-szobor megy‚nk terlet‚n! SegĄt ľd mfy J˘zsef: A vil g Kossuth szobrai cĄmű k”nyve. rdekes! M r egy 1851-es adat szerint műk”d”tt gy˘gyszert r a telepl‚snk”n, amir‹l egy 1873-b˘l val˘ felm‚r‚s alapj n a k”vetkez‹ket tudjuk. A "KĄgy˘hoz" cĄmzett patika eredeti tulajdonosa Liszt J˘zsef volt. A gy˘gyszert r a F‹ utca k”zepe t j n van, "alkalmatlan ‚s gyarl˘ ‚plet". A berendez‚s is egyszerű: ˘cska fekete lakkos  llv nyok vannak n‚gy oldalon elhelyezve. Kl”n megjel”lt patika-eszk”zei: mozs r, ed‚nyek, f‹z‹ serpeny‹k, "p rlĄt˘ k‚szlet ‚s szrl‚k". A jegyz‹k”nyv v‚g‚n a megyei f‹orvos saj t k‚zĄr sŁ k”vetkez‹ megjegyz‚se olvashat˘: "Gondos ‚s lelkiismeretes magatart sa  ltal a Gy˘gyszer‚sz mindent elk”vet a vid‚k patikaig‚nyeinek teljesĄt‚s‚re n‚zve". Az els‹ vil gh borŁ Ism‚teld  t az els‹ vil gh borŁ esem‚nyeit! Ismertesd haz nk szerep‚t a h borŁban! 1914-ben kit”rt az els‹ vil gh borŁ. Ahogy hŁz˘dott a h borŁ, Łgy fokoz˘dtak a gazdas gi neh‚zs‚gek, mik”zben egyre t”bb f‚rfit hĄvtak be k”zs‚gnkb‹l is katon nak. Kev‚s az olyan csal d, ahonnan ne hi nyozna a csal df‹ vagy a keres‹ fiŁ. Nemsok ra meg‚rkeznek az els‹ ‚rtesĄt‚sek az elesettekr‹l, ‚s amint telnek a h˘napok meg az ‚vek, egyre jobban n‹ az elkesered‚s, n”vekszik a szeg‚nys‚g, eluralkodik a nyomor. NyĄrbogd ny f‚rfiai k”zl 13-an haltak h‹si hal lt. Testk jeltelen sĄrokban pihen, mĄg eml‚kket az 1992-ben fel llĄtott vil gh borŁs eml‚kmű ‹rzi. rdekes! K”zs‚gnk egyetlen szl”tte, aki az els‹ vil gh borŁban tanŁsĄtott h‹sies magatart s ‚rt vit‚zs‚gi ‚rmet kapott, vit‚z Kulcs r S ndor (1892-1943). A 11. honv‚d gyalogezredhez vonult be J szber‚nybe, ‚s a 23. menetsz zaddal vonult a rom n harct‚rre 1916. jŁnius 20- n. Az orosz harct‚ren k‚t helyen l bl”v‚ssel megsebeslt, ‚s felgy˘gyul sa ut n az olasz harct‚ren kzd”tt a vil gh borŁ v‚g‚ig. Ezred‚nek valamennyi tk”zet‚ben r‚szt vett, ‚s szakaszvezet‹i rangot ‚rt el. A nagy vit‚zs‚gi ezst ‚rmet a piavei tk”zetben tanŁsĄtott magatart s ‚rt kapta, amikor tizenegyed mag val 400 olasz katon t ejtett foglyul. A Horthy Mikl˘s  ltal alapĄtott Vit‚zi Rend tagjai azok a katonaviselt f‚rfiak lehettek, akik a vil gh borŁ ‚s az azt k”vet‹ esem‚nyek idej‚n kitűntek "a magyar  llam v‚delm‚ben". E kitntet‹ cĄmhez vit‚zi telek is j rult, Kulcs r S ndor 14 kat. hold f”ldet kapott a L˘nyay-f‹csatorna ment‚n. A vit‚zs‚gi cĄm ap r˘l fiŁra sz ll, amelyet egyetlen fia ”r”k”lt is. Az 1989-es rendszerv ltoz s ˘ta az addig klf”ld”n tev‚kenyked‹ Vit‚zi Rend Łjra folytathatja munk j t Magyarorsz gon. ľpolj k a hagyom nyokat, ‚s az ut˘dokat ‚vente nnep‚lyes keretek k”z”tt vit‚zz‚ avatj k. Az els‹ vil gh borŁ nyĄrbogd nyi h‹si halottainak n‚vjegyz‚ke Guly s J nos Juh sz Benj min Lakatos P l Makara P l M rton J nos Pingur J˘zsef Sinka J˘zsef Solt‚sz J nos Szokolai Ferenc T mba Mikl˘s T˘th Mih ly Vass J˘zsef Vincze J˘zsef A gy rtelep t”rt‚nete A hazai k‹olaj-feldolgoz˘ iparalapĄt s felt‚telei a sz zadfordul˘ id‹szak ban a szks‚glet n”veked‚se mellett az  llami t mogat sok, hitelek, ad˘kedvezm‚nyek ‚s a klf”ldi eredetű k‹olajipari term‚kek magas v mt‚telei miatt igen kedvez‹en alakultak. Ez a k”rlm‚ny a kisebb t‹keer‹vel rendelkez‹ v llalkoz˘kat is arra ”szt”n”zte, hogy finomĄt˘kat l‚tesĄtsenek. Az Osztr k-Magyar Monarchia hat rai k”z”tt kezdetben csak GalĄci ban termeltek ki k‹olajat. A NyĄregyh za-Ungv r vasŁtvonal meg‚pĄt‚se ut n GalĄcia k”zelebb kerlt Magyarorsz g ‚szakkeleti r‚sz‚hez, s ez lehet‹v‚ tette, hogy a vasŁtvonal mell‚ a GalĄci b˘l sz rmaz˘ k‹olaj feldolgoz s ra zemeket l‚tesĄtsenek. A nyĄrbogd nyi finomĄt˘t 1904-ben egy Czwiber nevű v llalkoz˘ alapĄtotta. Az zem technol˘gi ja korszerűtlen volt; t”bbszakos lep rl ssal csak g zolajat ‚s vil gĄt˘ petr˘leumot  llĄtottak el‹. 1910 ‚s 1921 k”z”tt sznetelt a termel‚s az addig mind”ssze 25 f‹t foglalkoztat˘ kiszemben. Czwiber ‚s t rsa 1922-ben a mintegy 3 hekt ros telepet eladta Bartha B‚la volt erd‚lyi olajfinomĄt˘ tulajdonosnak, aki csal di r‚szv‚nyt rsas got alapĄtott, ‚s a terletet v s rl ssal 13,5 hekt rra b‹vĄtette. A r‚szv‚nyt rsas g  lland˘an fejlesztette az zemet, Ągy a g zolajon ‚s a petr˘leumon kĄvl m r benzint, fűt‹olajat ‚s bitument is gy rtottak. 1938-ra a termel‚s 20 000 tonna lett, az alkalmazottak sz ma pedig 80-ra n‹tt. A telep 1938 ‚s 1944 k”z”tt hadizemk‚nt műk”d”tt. K”zben a csal di r‚szv‚nyt rsas g alapĄt˘ja, Bartha B‚la elhunyt, fia, Bartha L szl˘ vette  t az zem vezet‚s‚t. Az ut˘dnak ism‚t a terlet b‹vĄt‚se volt az els‹ feladata, majd igen nagy m‚rt‚kben korszerűsĄtette ‚s b‹vĄtette a gy r termel‹ berendez‚seit. Ekkor ‚pĄtett‚k a folyamatosan desztill l˘ atmoszf‚rikus berendez‚st, a paraffingy rat, a k”zponti szivattyŁh zat, a t”lt‹-lefejt‹  llom st ‚s az iparv g nyt. Az Łj technol˘gi val a term‚kv laszt‚k is jelent‹sen b‹vlt. A gy r az orsz g terlet‚n 18 helyen l‚tesĄtett kereskedelmi telephelyet. 1944-ben a szovjet csapatok k”zeled‚sekor a berendez‚sek nagy r‚sz‚t vagonokba rakt k, ‚s a dun ntŁli FelcsŁt k”zs‚gbe sz llĄtott k, hogy onnan majd N‚metorsz gba vigy‚k tov bb. A terv azonban meghiŁsult, 1945  prilis ban a berendez‚sek visszakerltek ‚s Łjraindult a termel‚s. 1948. m rcius 26- n  llamosĄtott k az zemet, ‚l‚re munk sembereket neveztek ki. A nyersolajat f‹leg Szovjetuni˘b˘l hozt k, de a hazai olajmez‹kr‹l is ‚rkezett k‹olaj. Az egy f‹re es‹ termel‚s 1949-ben 110, 1955-ben pedig m r 280 tonna volt. Ez id‹ben benzint, petr˘leumot, g zolajat, bitument, fűt‹olajat, paraffint ‚s kocsiken‹cs”t gy rtottak. éj g‹zkaz nh zat, kaz nt ‚s gy rk‚m‚nyt ‚pĄtettek. 1956-ban beindĄtott k a gy˘gy szati ‚s technikai vazelin gy rt s t, 1958-ra fel‚plt az Łj vazelingy r, ‚s 1959-ben a paraffingy r lebont sra kerlt. 1967-t‹l a term‚kszerkezetet Łjra  talakĄtott k. 1972-re elk‚szlt a paraffint bl z˘ ‚s a mikroparaffin zem, amely kl”nb”z‹ ‚lelmiszeripari, papĄripari, h ztart si, vegyipari mikroparaffinokat  llĄtott el‹. 1975-re olyan vazelineket sikerlt el‹ llĄtani, melyek versenyk‚pesek voltak a t‹k‚s piacon is, ugr sszerűen megn‹tt a v llalat exporttev‚kenys‚ge: mĄg 1975-ben 142 tonna term‚ket ‚rt‚kesĄtettek klf”ld”n, addig 1976-ban m r 998 tonn t termeltek exportra. Feladat: ` Mutasd be a gy rtelep t”rt‚net‚t! Besz‚lj a kl”nb”z‹ fejleszt‚sekr‹l ‚s az el‹ llĄtott term‚kekr‹l. rdekes! A sz zad elej‚n a nyĄrbogd nyi mellett finomĄt˘t l‚tesĄtettek m‚g Ungv ron, Csapon, Kisv rd n ‚s Kemecs‚n is, azonban ezek m r szlet‚sk pillanat ban korszerűtlenek voltak, ‚s p r ‚ves termel‚s ut n egyt‹l-egyig le lltak. Csak NyĄrbogd nyban indult be Łjra a termel‚s. A k‚t vil gh borŁ k”z”tt ‚s a m sodik vil gh borŁ Az 1918-as ‹szir˘zs s forradalom esem‚nyei nem ‚rintett‚k a falunkat. A Tan csk”zt rsas g kiki lt sa ut n n‚h ny nappal Bogd nyban is megalakult fels‹bb utasĄt sra a munk stan cs. Jelent‹s int‚zked‚seket azonban nem hozhattak, ugyanis 1919 augusztus t˘l novemberig haz nk jelent‹s r‚sze rom n megsz ll s al  kerlt, Ągy k”zs‚gnk iskol j ba ‚s h zaiba is rom n katon k sz ll solt k el magukat. A tan csk”zt rsas ggal szimpatiz l˘kat a demecseri rom n parancsnoks gra vitt‚k, ahonnan csak Papp Imre f‹bĄr˘ k”zbenj r s ra engedt‚k szabadon ‹ket. E forradalmi id‹k ‚s az 1920-ban al Ąrt trianoni b‚keszerz‹d‚s ut n v‚gre b‚ke k”sz”nt”tt haz nk f”ldj‚re. 1920-ban 2115-en ‚ltek k”zs‚gnkben. K”zlk azonban csup n 74-en rendelkeztek f”ldbirtokkal vagy b‚relt f”lddel. A Bogd ny hat r ban l‚v‹ f”ldek 69 sz zal‚ka 100-1000 hold k”z”tti, 22 sz zal‚ka 20-100 holdas, ‚s csup n 9 sz zal‚ka volt 20 holdon aluli. Ekkor a k”zs‚g legnagyobb birtokosa Szal nczy Ferenc volt. 1918 okt˘ber‚ben Fedor Istv nt v lasztott k meg NyĄrbogd ny jegyz‹j‚v‚. 1929-ben Łj iskol t l‚tesĄtett a Szal nczy-tany n, k”rorvosi  ll st szervezett ‚s k”rorvosi lak st v s rolt. A k”zs‚gnek megszerezte a szeszf‹z‚sre az enged‚lyt, ‚s a szeszf‹z‹t zembehelyezte. Nagy ‚rdemei voltak a † leventemozgalom ‚s a tűzolt˘ egylet szervez‚se k”rl is. Az 1904 ˘ta műk”d‹ petr˘leumgy ron kĄvl a Szal nczy Ferenc ‚s a Sz‚kely L szl˘ tulajdon ban l‚v‹ k‚t szeszf‹zde jelentette az ipari lehet‹s‚geket. 1922 t j n alakult meg a k”zs‚gben a kereskedelmet ir nyĄt˘ "Hangya Sz”vetkezet", amelynek az eln”k‚l Halka Istv nt v lasztott k meg. Halka Istv n (1889-1979) 1922-ben kerlt k”zs‚gnkbe k ntortanĄt˘nak, ‚s 47 ‚ven  t Bogd nyban tanĄt˘skodott! 1924-ben megszervezte a reform tus egyh zban a dal rd t, amely 28-32 taggal műk”d”tt. Egyh zi ‚s vil gi nnepeken l‚ptek fel nagy sikert aratva. Feladata volt m‚g a leventeoktat s ir nyĄt sa is. 1920 ut n 80 h zhelyet osztottak ki telepl‚snk lakosai k”z”tt, melyeket 21 kiv‚tel‚vel be is ‚pĄtettek. 68 csal dnak azonban sem h za, sem h zhelye, sem f”ldje nem volt. Ezek k”zl 4 egy‚n van, aki a saj t erej‚b‹l h zhelyet tudna v s rolni. 64 egy‚n teljes m‚rt‚kben  llami t mogat sra szorulna, mert ezek mind teljesen vagyontalan, legnagyobbr‚szt nagycsal dos f”ldművel‚si napsz mosok, kik munk jukkal alig k‚pesek annyit keresni, hogy maguk ‚s csal djuk meg‚lhet‚s‚t biztosĄts k. Ezek a csal dok b‚rh zakban laknak. A m sodik vil gh borŁ idej‚n m‚g jobban megn‹tt a faluban a szeg‚nys‚g ‚s a kil t stalans g. A hadizemm‚ nyilv nĄtott petr˘leumgy rat a n‚metek l‚gv‚delmi  gyukkal ‚s ide vez‚nyelt katonai alakulattal v‚dt‚k, mĄgnem az orosz csapatok birtokukba nem vett‚k. Nagyobb csata nem zajlott k”zs‚gnkben. Egy 1949-es statisztikai adat szerint a h borŁ folyam n megs‚rlt lak˘h zak sz ma k”zs‚gnkben 7 volt 1944  prilis ban a mintegy 30 zsid˘ csal dot a reform tus iskol ba gyűjt”tt‚k ”ssze, ahonnan hal lt borba vitt‚k ‹ket. Bevonultatt k m r a levent‚ket is, de hi ba. 1944. okt˘ber 22-‚n megjelentek falunkban Sz‚kely ir ny b˘l ‚rkezve az els‹ orosz katon k. A n‚metek NyĄregyh za ‚s Tokaj fel‚ vonultak vissza. NyĄrbogd ny "felszabadult"! Feladat: ` K‚rdezd meg szleidet, nagyszleidet, tudj k-e, melyik tany n volt r‚gen a szeszf‹zde? ` M‚g ‚lnek ”regek a k”zs‚gnkben, akik levent‚k voltak. K‚rdezd ki ‹ket a mozgalomr˘l! ` Keresd meg a temet‹nkben Halka Istv n sĄrj t! A m sodik vil gh borŁ nyĄrbogd nyi h‹si halottainak ‚s m rtĄrjainak n‚vjegyz‚ke Ba n J nos Bagdi Istv n Bagdi J˘zsef Balogh J nos Balogh K lm n Bat ri Ferenc Beer M˘r Beer M˘rn‚ Rosenbaum Zseni Berki Ferenc Berki Lajos Bodn r Andr s Bodn r J˘zsef Braun Izidor D vidovits Herman D vidovits Hermann‚ ‚s gyermekeik D‚km r L szl˘ Echstein Istv n Elischer J nos sik Ferenc sik J˘zsef Er‹s Andor Er‹s ľrmin Fried B‚la Fried B‚l n‚ ‚s gyermekeik Fried Mikl˘s Fried Mikl˘sn‚ ‚s gyermekeik Galicz J˘zsef G l Andr s G l Mih ly Gernereich Jen‹ Gernereich Jen‹n‚ ‚s gyermekk Goldfarb J˘zsef Goldfarb J˘zsefn‚ ‚s gyermekeik ™zv. Grner Izidorn‚ ‚s gyermekei Henter J nos Herskovits M ty s Herskovits M ty sn‚ ‚s gyermekk Husz r Mikl˘s Jakab Istv n Jan˘czki Mih ly Jasku J nos Jasku Mih ly Jenei J˘zsef Juh sz J˘zsef Juh sz Mikl˘s Karak˘ Istv n Klein M˘r Klein M˘rn‚ ‚s gyermekk Kohn Adolf Kohn M˘r Kohn M˘rn‚ ‚s gyermekeik Kov cs F. Istv n Vit‚z Kulcs r S ndor Kupferstein ľrmin Kupferstein ľrminn‚ Lakatos G bor Lakatos P l Laskodi J nos Lefkovits Bertalan Lefkovits M ty s Major Gyula Makara Ferenc M rkus Gy”rgy M rkus Istv n M rton Gyula Megmondja Gy”rgy Mencsik J nos Mester Antal Mester Mih ly Mez‹ Ferenc Mihalovits K roly Moln r Istv n Moln r Istv n Moln r S ndor Nagy J˘zsef Nagy J˘zsef Nagy S ndor Nagy S ndor Petrov nszki L szl˘ Pollach Herman Pollach Hermann‚ ‚s gyermekeik Poly k Gy”rgy Poly k P‚ter Radics Gy”rgy R cz Ervin R cz Ervinn‚ Beer Lili ‚s gyermekk R cz S ndor R cz S ndorn‚ ‚s gyermekeik R kos Simon R‚z Ferenc R‚z J˘zsef ™zv. Schwartz Leopoldn‚ Schwartz P‚ter Schwartz P‚tern‚ ‚s gyermekeik Schwartz J˘zsef Schwartz L szl˘ Sibula Antal Sinka J nos Sinka J˘zsef Sinka S ndorn‚ ™zv. Spitz Albertn‚ Schwartz Istv n Schwartz Istv nn‚ ‚s gyermekeik Spitz Mikl˘s Stark Leopold Stark Leopoldn‚ ‚s gyermekk Solt‚sz Istv n Szab˘ J nos Szalai Gyula Szendrei J nos Szoboszlai Istv n Terdik Mih ly Tihanyi B‚la Tolnai Istv n T˘th G bor T˘th Istv n T˘th J nos Tischler Herman Tischler Hermann‚ ‚s gyermekk Treuhaft M ty s Treuhaft M ty sn‚ ‚s gyermekeik Vancsics k J˘zsef Vass J˘zsef Veres S ndor Weinberger Ign c Weinberger Ign cn‚ ‚s gyermekeik Weisz S muel Weisz S mueln‚ ‚s gyermekk Zsiros J˘zsef Hajzer Andr s: Orosz fogs gban (Olvasm ny) 1927.  prilis 23- n szlettem Oros k”zs‚gben, a temet‹ szomsz‚ds g ban, Łgyhogy b”lcs‹mre m r a kopors˘  rny‚ka vet‹d”tt. A m sodik vil gh borŁ csal dunk 4 tagj t mag val sodorta, de Isten csod ja folyt n tŁl‚ltk a h borŁt, a l gereket ‚s mind a n‚gyen hazat‚rhettnk. 1944. okt˘ber 23- n Malinovszkij lovas partiz njai megsz llt k, ill. elfoglalt k a Tisz ntŁl keleti r‚sz‚t, ezzel egyid‹ben megkezdt‚k a f‚rfiak ”sszegyűjt‚s‚t ‚s deport l s t. Ekkor zajlott a II. vil gh borŁ egyik legnagyobb p nc‚los csat ja Debrecen k”rny‚k‚n, Malinovszkij p nc‚los hadserege ‚s az Afrik b˘l kiszorult Rommell p nc‚losai k”z”tt. Az Erd‚lyb‹l visszavonul˘ n‚met er‹k Malinovszkij lovasdand rj t a f‹ er‹kt‹l elv gt k ‚s Oros, NyĄregyh za ‚s a S˘st˘i erd‹ t‚rs‚g‚ben felmorzsolt k, az elhurcolt f‚rfiakat kiszabadĄtott k. A 27-es sz‚kely hadoszt ly 70-es gyalogezred‚nek parancsnoka, a gyilkos fasiszta ‚rzelmű R˘zsa alezredes mag val vitette a kiszabadĄtott civileket. Ögy ”lt”z”tt katonaruh ba ‚desap m k‚t kisebbik fi val, Mez‹cs ton. Št azonnal a tűzvonalba vitt‚k ‚s sebeslten hozt k vissza. Ap mat, a b tor, szĄv˘s embert sĄrni l ttam. Nem a sebek t”tte f jdalom miatt, hanem csal dj t, gyermekeit siratta. n, k”z‚ps‹ b ty mmal, 17 ‚vesen elfoglaltam helyemet Strassz f‹hadnagy csapat ban. Mez‹cs t, Gelej, Mez‹keresztes, Mez‹k”vesd, Bog cs, Noszvaj ‚s Eger utc in harcoltam, ahol sok kislevente meghalt. Egern‚l kivontak a harcokb˘l ‚s Losoncra mentnk, ahol n‚h ny nap mŁlva sz‹nyegbomb z st ‚ltnk  t. Eg‚sz v rosr‚sz pusztult el, rengetegen meghaltak. n magam hall ss‚rlt ‚s besz‚dhib s lettem a l‚gnyom s k”vetkezt‚ben, amit nem gy˘gyĄtottak, hanem ki kellett bĄrni a hosszŁ menetel‚s alatt. Losonc, Z˘lyom, Nyitra, Bajm˘c, Gal nta, Dunaszerdahely, Pozsony, Lassz‚, majd fogs gbaes‚s 1945.  prilis 9-‚n. Amikor mint hadifoglyot Pozsony fel‚ hajtottak, d”bbenetem n‹tt”n-n‹tt, hisz a szovjetek a kisebb l‚tsz mŁ hadifogoly csoportokat egyszerűen lel‹tt‚k, s‹t meggyal zt k. 1945.  prilis 3- n a pozsonyi gyűjt‹l gerb‹l a sz”gesdr˘ttal bekerĄtett marhavagonokba raktak, ‚s ir ny M ramarossziget, ill. a szlatinai s˘b nya. M jus 22-‚n vagonĄroz s a Szovjetuni˘ba. jjeli rakod s. Sok ‹r, rengeteg kuty val, rugdos s, n‚ha egy-egy l”v‚s. Az ennival˘ sz rĄtott orosz keny‚r ‚s s˘zott hal. 2 dl vĄz  ra egy aranygyűrű. Zabr l s. Ver‚s. JŁnius 7-‚n a foglyok egy r‚sz‚t teheraut˘ hordta le a t borba a gyenges‚g miatt. telnk savanyŁ k poszta ‚s csal nleves l”tty. Az egyik nap felsorakoztattak, hogy megynk tov bb. Trkk volt az‚rt, hogy mindennket elszedhess‚k, ami m‚g megmaradt. A katon k megosztoztak rajta, mint R˘ma katon i Krisztus k”nt”s‚n. Egy lerombolt vasgy r ‚p terlet‚n helyeztek el, t”megpriccsen. Csupasz deszk n aludtunk patk nyok, bolh k ‚s polosk k t mad sa k”zben, ezren egy helyis‚gben. Bakancsainkat elszedt‚k ‚s facip‹t adtak helyette. A hasmen‚s miatt a szoba ‚s a latrina k”z”tt k”rforgalom volt a facip‹k idegt‚p‹, sokkol˘ kopog sa k”zepette. A l gerparancsnok, Iszajev ‹rnagy, j˘ ember volt. Embers‚gesek voltak a magyar parancsnokok is, mint Szűcs f‹t”rzs ‚s Haranj k szakaszvezet‹. 1945 szeptember‚ben vasŁt‚pĄt‚sre vittek. Csillagsz ll˘ban aludtunk k‚t domb k”z”tt, g‚pfegyverek  rny‚k ban. Az ”t napra kapott hideg ‚lelmet h rom nap alatt megettk, k‚t napot "legeltnk". K‚t t rsunk megsz”k”tt, de elfogt k ‚s agyonvert‚k ‹ket, majd k‹nehez‚kekkel a nyakukban a foly˘ba dobt k. K‚s‹bb a hĄd‚pĄt‚sn‚l dolgoz˘ foglyok megtal lt k ‹ket, ‚s behozatt k velk a l ger udvar ra. A vĄzi ragadoz˘k  ltal is kikezdett testeket kitett‚k k”zszeml‚re, minket pedig k”teleztek, hogy ”t”s‚vel k”rbej rjuk azokat, hogy legyenek elrettent‹ p‚ldak‚nt a sz”kni kĄv n˘k el‹tt. Iszajev helyett egy Łj parancsnokot kaptunk Honcsorenko szem‚ly‚ben. Vele egytt bek”lt”z”tt a KGB is, ki‚plt a foglyokb˘l a spiclih l˘zat, ‚s az emberek kezdtek eltűnni. Nem mertnk m r besz‚lni sem, n‚ma l ger lettnk. K‚t testv‚r ‚s egy bar tjuk sz”kni pr˘b lt, de elfogt k ‹ket, ‚s az egyiket agyonvert‚k. A munka reggelt‹l estig tartott, azt n ”t”s‚vel sorba  llĄtottak, hogy megsz moljanak, majd kiosztott k a vacsor t: 20 dkg keny‚r, melynek a fele t”rek, 2 dl hĄg k”lesk sa, liter l”tty. Pokoli hangzavar, ki ltoz sok, hogy 11, 63, 45, 27, 29-es szakaszok ide sorba. n, mint gyermek egy t‚gl n lve azon gondolkodtam, mit is v‚tettem Istenem ellen, hogy m r itt a pokolra juttatott. Okt˘ber 6., Brianszki-erd‹, h˘vihar. A sz ll shelynk egy f”ldverem. ŕri si h˘mez‹. 14 hadifogoly, 5 ‹r, egy orosz munkavezet‹, aki partiz n volt, alkoholista ‚s szadista. 1946 febru rj ban visszavittek a k”zponti l gerbe. Kev‚s pihen‚s ut n Łjra a pokol torn c ra kerltem. T‚glagy ri munk ra osztottak, a kemenc‚b‹l kellett a tzes t‚gl kat kihordani. 1946. augusztus, Jampol. 300 f‹s bunkerl ger, t‹le nem messze rengeteg nyĄrfakereszt, egy hadifogoly-temet‹ (56 halott). A bunker viszonylag meleg, csak az ‚jszaka ne j”nne, amikor t madnak a tetvek, a bolh k ‚s a vesz‚lyes polosk k. 35-38 fokos hidegben kint dolgoztunk az erd‹n. Magyar r‚szr‹l a l gerparancsnok Bitner Jen‹ antifasiszta f‹hadnagy volt. Nem volt nagyon rossz ember, ann l rosszabb volt az ell t sunk. Fagyos, fek‚lyes krumpli, t”kb‹l f‹z”tt l”tty, kev‚ske keny‚r. Szinte mindennapos volt, hogy a sz mol sn l egy-k‚t ember kibukott a sorb˘l v‚gelgyengl‚s miatt. 1947.  prilis. Tov bb vittek Balnicsk rkov˘ba, a f”ld m‚ly‚ben nyitott k‹b ny ba, ahov  csŁszd n j rtunk le. A norma teljesĄthetetlen volt, ez‚rt a napi adag kenyeret 37 dkg-ra cs”kkentett‚k. Dr mai k‚p  ll el‹ttem, amint l tom, hogy a robbantott falb˘l ki kell t”rni 20-30 m3 k”vet, majd azt gŁl ba rakni. Azt n megsz˘lal a gong, egy f ra akasztott sĄndarab. A sok ‚hes, agyongy”t”rt, csontt  sov nyodott ember csŁszk l felfel‚. Majd v nszorgunk, n‚melyek a kisvonatra felkapaszkodnak, m sok lesz‚dlnek, al esnek, elv gja ‹ket a vonat. Mi f sultan n‚zzk ‚s v nszorgunk tov bb, hisz eb‚doszt sr˘l van sz˘. 1947. jŁnius. Fveket t‚ptem, apr˘kra szeleteltem, majd a csal nlevesbe kevertem, hogy n‚mileg sűrűbb legyen. M‚rgez‚st, m jgyullad st kaptam, melyhez csatlakozott a mal ria. L z lmaimban a kis szalmatet‹s h zunkat l ttam, a r‚gi b”lcs‹t, majd az ”r”kk‚ kĄs‚rt‹ kopors˘t. De l ttam az ‚gb‹l egy fel‚m nyŁl˘ angyali kezet is.Amikor az ”nkĄvletb‹l ‚bredezni kezdtem, egy n‚met orvos hajolt f”l‚m ‚s gy˘gyn”v‚nyte t csepegtetett cserepes ajkamra. Nagy tud sŁ, j˘ ember volt, de elvitt‚k. Hamarosan kaptunk egy nagyobb embert, de nem tud sban, nem is embers‚gben, hanem csak darabban. Š Hacsenk˘ doktor volt, aki ak rmilyen bajunk vagy f jdalmunk volt, egy kis j˘ddal bekente a h tunkat, mintha fest‹-m zol˘ hajlamai lettek volna. Keze alatt a fek‚lyek, sebek rendre elszk”s”dtek, gennyeztek. J˘ esetben tov bb kldte a beteget, m s esetben hagyta meghalni. A v‚gelgyengl‚sben szenved‹k sz m ra fenntartott csukam jolajat rendszeresen megd‚zsm lta. K‚tezerb‹l m r csak ”tsz zan maradtunk, ki tudja meddig. A t”bbi hazaindul. Van, aki ”t ‚v ut n most hallja el‹sz”r a nev‚t. šlt‹ helykbe ‹rlnek meg emberek, hitket vesztve az eget fenyegetik. P r nap mŁlva vagonĄroznak. F sults g, ”r”m egy sz l se. Kijev, Kalamia, kisz llni a vagonokb˘l. Mindent elszednek, amin Ąr s volt. N‚h ny embert elvisznek, ki tudja hov . M ramarossziget. A foglyok a szib‚riai, dombori ‚s a kauk zusi l gerek nyomorŁs gair˘l, poklair˘l besz‚lnek. 1948. m jus 23., Debrecen. K derez‚s, indul s haza. A gyorsseg‚ly 5 forint. Haza‚rkezem. desany m sĄr, ‚n nevetek. Nem bĄrtam felfogni, hogy mit jelent otthon, haza, anya, szeretet. A szleim azt gondolt k, hogy az elm‚mmel lett valami, de h la Istennek, nem Ągy lett. TŁl‚ltem a l gerek pokl t ‚s megmenekltem. NyĄrbogd ny a m sodik vil gh borŁ ut n Ism‚teld  t a magyar t”rt‚nelem legfontosabb esem‚nyeit 1945-1989-ig! 1945-ben a k”zs‚g lak˘i felocsŁdva a h borŁ borzalmaib˘l, nekil ttak a falu Łjj ‚pĄt‚s‚nek. Hamarosan bekapcsol˘dtak a munk ba a frontr˘l hazat‚r‹k is, de m‚g sokan fogs gban sĄnyl‹dtek. A k”zs‚g k”zigazgat s t a megalakult p rtok deleg ltjaib˘l szervezett Nemzeti Bizotts g l tta el. A faluban a legt”bb tagot a Nemzeti Parasztp rt t”m”rĄtette, de voltak tagjai a Szoci ldemokrata, a Fggetlen Kisgazda, a Polg ri ‚s a Magyar Kommunista P rtnak (MKP) is. Az 1945 tavasz n, Debrecenben ”sszel‹ orsz ggyűl‚s kimondta a f”ldoszt sr˘l sz˘l˘ t”rv‚nyt, melynek ‚rtelm‚ben Bogd nyban is megalakult a F”ldoszt˘ Bizotts g. 257 csal d ig‚nyelt f”ldet ‚s 1534,5 kat. hold terlet feloszt s r˘l d”nt”tt a bizotts g. ľltal ban 1 ‚s f‚l kat. hold jutott csal dtagonk‚nt. Feloszt sra kerlt a Szal nczy, Sz‚kely, R cz Ervin ‚s Er‹s ľrmin f”ldbirtoka. Amikor az orsz g mag hoz t‚rt a h borŁ okozta b‚nults gb˘l, sajnos olyan v ltoz sok k”vetkeztek be a nagypolitik ban, amelyek ‚vtizedekre meghat rozt k haz nk j”v‹j‚t. Az "ideiglenesen" 40 ‚vig haz nkban  llom soz˘ szovjet hadsereg  ltal t mogatott MKP kez‚be kerlt a hatalom. 1950-ben bevezett‚k a szovjet mint jŁ tan csrendszert, mely csak form lis jogokat biztosĄtott a helyi k”zigazgat snak, val˘j ban a k”zponti p rt- ‚s  llami ir nyĄt s v‚grehajt˘ szervezete volt. 1949-ben megindult a k”zs‚gben az agit ci˘ a termel‹sz”vetkezetek megalakĄt s ra. 1950-ben kett‹ is megalakult D˘zsa, illetve Partiz n n‚ven. A politikai vezet“k az 50-es ‚vekben minden eszk”zzel igyekeztek a gazd kat a t‚eszbe k‚nyszerĄteni. Ad˘ztat ssal, teljesĄthetetlen beszolg ltat sokkal, gyerekeiknek munkahelykr‹l, fels‹fokŁ iskol kb˘l val˘ kitilt s val terelt‚k a k”zs‚g paraszts g t a t‚eszbe. A k‚t t‚esz 1965-ben Kossuth Mez‹gazdas gi Termel‹sz”vetkezet n‚ven egyeslt. 1948-ban  llamosĄtott k az iskol kat, az ellen ll˘ r˘mai katolikus pl‚b nost intern l˘t borba kldt‚k. Megalakult az iskol ban az Łtt”r‹csapat. A kisdobosok ‚s az Łtt”r‹k minden  prilis 4-‚n ‚s november 7-‚n nnepi műsorral k”sz”nt”tt‚k a kultŁrh zzal szemben  ll˘ h‹si eml‚kműn‚l a "felszabadĄt˘" szovjet katon kat, illetve a nagy okt˘beri szocialista forradalmat. 1969-ben megnnepelt‚k a k”zs‚g alapĄt s nak 750. ‚vfordul˘j t. K‚t‚vi el‹k‚szleti munka ut n h rom napos nneps‚gsorozattal eml‚keztek e jeles esem‚nyre. Volt nnepi nagygyűl‚s, helyt”rt‚neti ki llĄt s, a tan csh za fal n eml‚kt bl t lepleztek le, tudom nyos el‹ad sokat tartottak. Ez alkalomb˘l adt k ki a k”zs‚gr‹l sz˘l˘ k”nyvet is, melynek szerz‹i: Csermely Tibor, Mez‹ Andr s ‚s N‚meth P‚ter. A mŁlt felid‚z‚s‚vel volt is mit nnepelnik a bogd nyi lakosoknak, hiszen fokozatosan javult az anyagi, szoci lis ‚s kultur lis helyzetk. A fejl‹d‚s bizonyĄt‚kai a villany bevezet‚se, Łj utak, j rd k ‚pĄt‚se, az Łjonnan l‚tesĄtett k”zint‚zm‚nyek. éj iskola‚pletet, modern  llom s‚pletet, post t, gy˘gyszert rat, eg‚szs‚gh zat ‚pĄtettek. 1989-ben a K d r-rendszer v ls ga miatt b‚k‚s Łton megval˘sult a rendszerv lt s. A cs‹dbejutott egyp rtrendszert felv ltotta a t”bbp rti politikai demokr cia. Az orsz g n‚pe szabadon v laszthatott ‚s d”nthetett sors r˘l. NyĄrbogd nyban is a tan csi ir nyĄt s hely‚be a megv lasztott k‚pvisel‹testlet l‚pett, ‚l‚n a polg rmesterrel. Feladat: ` Ismertesd NyĄrbogd ny legfontosabb esem‚nyeit 1945 ‚s 1989 k”z”tt! ` Szleid, nagyszleid segĄts‚g‚vel k‚szĄts k”zs‚gi kr˘nik t az 1945 ut ni esem‚nyekr‹l eg‚szen napjainkig! E kr˘nik t folyamatosan b‹vĄtheted a k”zs‚gben, iskol dban t”rt‚n‹ fontosabb esem‚nyek leĄr s val. 1956 bogd nyi esem‚nyei (Olvasm ny) 1956-ban a v”r”s csillag mellett a rem‚ny csillaga is kigyulladt haz nk eg‚n. Ez ‚v okt˘ber‚ben a f‹v rosban ‚s vid‚ken egyar nt megmozdul sokra kerlt sor a kommunista diktatŁr val szemben. Kit”rt a forradalom! NyĄrbogd nyban is voltak, akik felismert‚k a rendszer igazs gtalans gait ‚s jelk‚p‚t, a szovjet h‹si eml‚kművet led”nt”tt‚k. Munk stan csot alakĄtottak az ľllami Gazdas gban ‚s a k”zs‚gh z n. A gy rtelepen a K‹olajipari V llalatn l okt˘ber 27-‚n alakĄtott k meg a munk stan csot, amelynek eln”k‚l Szab˘ J˘zsef zemi dolgoz˘t v lasztott k meg. A november 2- n, k”zel 300 dolgoz˘ r‚szv‚tel‚vel megtartott nagygyűl‚sen a munk stan cs elnevez‚st forradalmi bizotts gra cser‚lt‚k. A forradalom alatt, eg‚szen november 4-ig fegyveres ‹rs‚g is műk”d”tt itt, amelyet T”r”k Istv n miskolci egyetemista szervezett meg, aki kor bban a gy rban volt technikusgyakornok. NyĄregyh z r˘l kaptak 10 darab Mauser pusk t ‚s egy karab‚lyt. November 4-e el‹tt p r nappal meg‚rkeztek k”zs‚gnkbe a szovjet katon k, tankokkal, g‚pkocsikkal ‚s lefoglalt k a gy rtelepi kultŁrh zat. Az  llom son egy orosz katona, amint a h t ra dobta a g‚ppisztoly t, az v‚letlenl elslt ‚s valakit hasba l‹tt, aki belehalt s‚rl‚seibe. A gy rban a fegyveres ‹rs‚get feloszlatt k, a fegyvereket egy kiv‚tel‚vel beszolg ltatt k. Ezt az egyet a kemecsei reform tus templom padl s n rejtett‚k el, amint az az 1957  prilis ban tartott kihallgat sokon kiderlt. A v dlottakat szigorŁan megbntett‚k: 15 ‚s 10-10 ‚vi b”rt”nre Ąt‚lt‚k ‹ket fegyver- ‚s l‹szerrejteg‚s miatt. Az orosz tankok v‚rbe fojtott k a forradalmat, t”bbeket kiv‚geztek, beb”rt”n”ztek. Bogd nyban a szovjet h‹si eml‚kművet a led”nt‹knek vissza kellett  llĄtaniuk. 33 ‚vig Łjra helyre llt a "rend". rdekes! A "felszabadĄt˘" szovjet katon knak  llĄtott h‹si eml‚kműr‹l 1992-ben a v”r”s csillagot lecsiszoltatt k, ‚s a m rv nyoszlopra a k”vetkez‹ feliratot v‚sett‚k: "NyĄrbogd ny k”zs‚gben 1944-ben elesett ‚s kiv‚gzett n‚vtelen  ldozatok eml‚k‚re  llĄtotta a k”zs‚g ”nkorm nyzata 1992". Az Łj funkci˘t kapott eml‚kművet k”zs‚gnk temet‹j‚ben  llĄttatt k fel. Jelk‚peink: cĄmer ‚s z szl˘ Minden orsz gnak van cĄmere, z szlaja, himnusza. Mit fejeznek ki ezek a nemzeti jelk‚pek? Feladat: ` Rajzold le a magyar z szl˘t ‚s cĄmert! K”zs‚gnk ”nkorm nyzati k‚pvisel‹testlete 1997-ben terveztette ‚s k‚szĄttette el egykori pecs‚t br zol sok alapj n a cĄmernket ‚s a z szl˘nkat. Feladat: ` Figyelj‚tek meg a pecs‚t br zol sokat, ‚s v laszoljatok a k”vetkez‹ k‚rd‚sekre: - Milyen ,vsz mok olvashatôk a pecs,teken? - Miben hasonlĄt, ‚s miben kl”nb”zik egym st˘l a h rom pecs‚t br zol s? - Milyen k”vetkeztet‚seket tudsz levonni a h rom  bra alapj n? K”zs‚gnk cĄmere: K‚kkel v gott talpŁ, v”r”s-z”lddel hasĄtott, h romsz”g alakŁ pajzs. Az els‹ mez‹ben l‚v‹ cĄmermotĄvum k”z‚pen elhelyezett, szemben  ll˘-lebeg‹ arany f‚rfialak. Jobb kez‚ben arany, h rom gŁ, f”ldre t masztott szigonyt tart, mĄg bal kez‚ben h rom sz l egym st˘l szimmetrikusan sz‚thajl˘ arany bŁzakal szt. Az alak ”lt”zete: zsin˘ros mente, nadr g, kalap, csizma. A m sodik mez‹ben lebeg‹, stiliz lt arany t”lgyfa (”t makk, h rom lev‚l), melyhez aranynyelű, ezstfejű balta van t masztva. A k‚k v gott talpon balra Ąvesen kanyarod˘-ugr˘ ezst csuka l that˘, a farka ‚s az orra azonos magass gban. ` Milyen kl”nbs‚geket fedezel fel a pecs‚tek ‚s a cĄmernk  br zol sai k”z”tt? K”zs‚gnk z szlaja: A z szl˘lap feh‚r z szl˘selyem, alul aranyrojt dĄszĄt‚ssel. A cĄmer a z szl˘lap fels‹ k‚tharmad alj n foglal helyet, mely alatt a k”zs‚g neve fekete betűkkel, Ąvelten jelenik meg. Feladat: ` V laszolj a k”vetkez‹ k‚rd‚sekre! - Milyen alkalmakkor l thatod Nyórbogd ny cómer,t ,s z szlaj t? - Igaz-e szerinted, hogy jelk,peink