A k”zs‚g terlet‚nek megoszl sa NyĄrbogd ny ”sszterlete 35,03 km2 (3503 hekt r). Ebb‹l term‹terlet 2883, mĄg a kivett, azaz a mez‹gazdas gilag nem művelhet‹ terlet (pl. utak, csatorn k stb.) 620 hekt r. A term‹terlet legnagyobb r‚sze mag nk‚zben van. Feladat: ` Elemezz‚tek a k”vetkez‹ diagramokat! rdekes! NyĄrbogd ny terlet‚t tekintve megy‚nk 211 falva k”zl a 37. legnagyobb terletű telepl‚s. K”zs‚gnk vĄzrajza NyĄrbogd ny 200-250 ‚vvel ezel‹tt tavakban, mocsarakban, l pokban gazdag vid‚k volt. Egy 1772-es felm‚r‚s arr˘l tud˘sĄt, hogy b‹s‚gesen tal lhat˘k itt az  llatok sz m ra itat˘ tavak, melyek k”zl n‚melyik igen s˘s. Len- ‚s kender ztat˘ vizek is vannak, ‚s elegend‹ n d is terem. A tavak gazdags g t igazolj k a f”ldrajzi nevek is: HosszŁ-t˘, K k s-t˘, T”k”s-t˘, S˘s-t˘, Tatos-t˘, Mos˘-t˘ stb. A R‚tk”zh”z tartoz˘ henei r‚szen a tavak sz ma meghaladta a tizet, de halast˘ alig volt 2-3. Bogd ny tavai szikesek, tisztavizűek voltak, vagy annyira csek‚ly m‚lys‚gűek, hogy ny ron kisz radtak, t‚len pedig fen‚kig befagytak. Az 1784-ben k‚szĄtett t‚rk‚pen l that˘, hogy telepl‚snket mindk‚t oldalr˘l mocsarak vett‚k k”rl: HosszŁ-r‚t, Sz‚na-r‚t, Fert‹-r‚t, Szolnok-r‚t. A legt”bbjk j rhatatlan volt, ‚s csak sz raz id‹ben lehetett  tkelni rajtuk n‚h ny g zl˘n vagy fahĄdon. N‚hol a vĄz apad sa ut n dŁs fvet is tudtak kasz lni. A henei r‚szen sz‚p sz mmal volt l p is: pl. Di˘s-sziget-l p, Kutya-l p. A r‚tk”zi vĄzi vil g egyik ‚rdekes jelens‚ge az Ellt-l p, amely olyan l pot jel”lt, amelyet sz razabb id‹ben a lenyŁl˘ gy”kerek a fen‚khez k”t”ttek, ‚s egy Łjabb vĄzb‹s‚g idej‚n eltűntek. H la a tavak b‹s‚g‚nek, a bogd nyi lakoss g ‚letm˘dj ban sok ig el‹kel‹ helyet foglalt el a hal szat. Nem v‚letlen, hogy a k”zs‚g pecs‚t br zol sain l that˘ f‚rfialak a jobb kez‚ben egy h rom gŁ szigonyt tart! B r k”zs‚gnket a fekv‚se miatt sohasem fenyegette  rvĄz, m‚gis j˘t‚kony hat ssal voltak r  a XIX. sz zad m sodik fel‚ben nagyobb lendletet vev‹ folyamszab lyoz si ‚s belvĄzlevezet‹ munk latok: a vizek, n dasok eltűnt‚vel megn”vekedett a gazdas gi művel‚sre foghat˘ terletek ar nya. A Tisza szab lyoz sa Sz‚chenyi Istv n (1791-1860) kezdem‚nyez‚s‚re ‚s V s rhelyi P l (1795-1846) tervei alapj n 1846-ban, Tiszadobn l indult meg. Azonban a r‚tk”zi terletek teljes  rmentesĄt‚s‚hez szks‚g volt a NyĄrs‚g fel‹l ‚rkez‹ vizek szab lyoz s ra is. A Berkeszt‹l G vavencsell‹ig, 44,6 km hosszan, NyĄrbogd nyon is keresztlhŁz˘d˘ csatorna meg‚pĄt‚s‚vel fokozatosan eltűnt a NyĄrs‚g ‹si t˘-, l p- ‚s mocs rvil ga. Ezt a nyĄri f‹foly sokat levezet‹ csatorn t 1879-1882 k”z”tt ‚pĄtett‚k meg. Nev‚t a Fels‹-Szabolcsi Tiszaszab lyoz si ‚s BelvĄzlevezet‹ T rsulat eln”k‚r‹l, L˘nyay Menyh‚rtr‹l (1822-1884) kapta 1884-ben. A Bogd nyban Nagy-kan lisnak is nevezett L˘nyay-f‹csatorna vĄzgyűjt‹terlete, amelynek nagys ga 2087 km2, a NyĄrs‚g ‚szaki r‚sz‚n helyezkedik el, ‚s annak vizeit vezeti le. A L˘nyay-f‹csatorna Bogd ny gy rtelep‚n folyik keresztl ‚s beletorkollik az V. sz mŁ f‹foly s, amely k”zs‚gnk egyik belvĄzlevezet‹ csatorn ja. A m sik a Cser‚s-t˘i sziv rg˘. Feladat: ` Szervezz tŁr t k”zs‚gnk kan lisaihoz! A tŁr t horg szattal is gazdagĄthatod. Milyen halfajt k ‚lnek ezekben a kan lisokban? DerĄtsd ki, hogy hol ”mlik bele a L˘nyay-f‹csatorn ba a Poros-hegyi-kan lis? ` K‚szĄts r”vid ‚letrajzot L˘nyay Menyh‚rtr‹l! ` Hogy nevezik Bogd nynak azt a r‚sz‚t, ahol az V. sz mŁ f‹foly s bele”mlik a L˘nyay-f‹csatorn ba? Id‹j r si jellemz‹k NyĄrbogd ny ‚ghajlata m‚rs‚kelten meleg. Az ‚vi napst‚ses ˘r k sz ma a NyĄrs‚gben 2000-2050, az ‚vi k”z‚ph‹m‚rs‚klet 9-10,5 0C k”z”tt v ltakozik. A relatĄve magas napf‚nytartam el‹ny”sen befoly solja a mez‹gazdas gi termel‚st, a h‹- ‚s f‚nyig‚nyes kultŁr k (gym”lcs, sz‹l‹, doh ny, napraforg˘, paradicsom stb.) elterjed‚s‚t. Az Alf”ld”n a Fels‹-Tisza-vid‚ken ‚s a NyĄrs‚gben a leghosszabb ‚s a leghidegebb a t‚l (-2,5 ‚s -3,9 0C-os janu ri k”z‚ph‹m‚rs‚klettel). A tavaszod s k‚s‹n indul meg. A ny r enyh‚bb, mint az Alf”ld t”bbi terlet‚n (a jŁlius havi k”z‚ph‹m‚rs‚klet 22-23 0C). Az ‚vi k”zepes h‹m‚rs‚klet-ingadoz s 23-24 0C. A csapad‚k ‚vi mennyis‚ge 600-650 mm. A NyĄrs‚gben a csapad‚k id‹beli eloszl sa nem mindig kedvez a mez‹gazdas gnak. ľtlagosan 75 mm az ‚vi vĄzhi ny, amit ”nt”z‚ssel kell p˘tolni. A k‚s‹ tavaszi ‚s a kora ny ri csapad‚kmaximum k”vetkezt‚ben gyakran jelentkeznek belvizek, ami k rosĄtja a mez‹gazdas gi terleteket. Az Alf”ld”n a havas napok sz ma a megy‚nkben a legmagasabb (35-40), ‚s itt a leghidegebbek a telek. A h˘takar˘nak a mez‹gazdas gban igen nagy a jelent‹s‚ge, a hi nya vagy v‚konys ga miatt kifagyhat a vet‚s. A NyĄrs‚g szeles vid‚k, igen alacsony a sz‚lcsendes napok ar nya. A leggyakoribb az K-i ‚s a DNy-i sz‚l. Feladat: ` Mutasd be szl‹f”lded id‹j r si jellemz‹it! HasonlĄtsd ”ssze ezeket az adatokat az orsz gos adatokkal! Mennyiben t‚rnek el azokt˘l? ` Szleid, nagyszleid segĄts‚g‚vel gyűjts min‚l t”bb n‚pi megfigyel‚sen alapul˘, az id‹j r sra vonatkoz˘ sz˘l st. rtelmezd is azokat! NyĄrbogd ny talaja, n”v‚ny- ‚s  llatvil ga F‚nyes Elek 1851-ben megjelentetett Magyarorsz g geographiai sz˘t ra cĄmű műv‚ben Ągy jellemezte k”zs‚gnk talaj t: "F”ldje homokos, tr gya ut n terem bŁz t, rozsot,  rp t, zabot, tengerit, burgony t, k poszt t, doh nyt". A nyĄrs‚gi homokh t jellemz‹ talajtakar˘ja a barna erd‹talaj, a humuszos erd‹talaj ‚s a r‚ti talaj. A NyĄrs‚g eredetileg erd‹s-sztyepp vid‚k volt, kiterjedt l pokkal ‚s mocsarakkal. 200 ‚ve m‚g a terlet egyharmad t erd‹k borĄtott k. A tavak b‹velkedtek halakban, az erd‹k vadakban. A terlet jellegzetes f ja volt a nyĄrfa, amelyb‹l m ra csak mutat˘ban maradt meg n‚h ny a k”zs‚gnkben is. Az ember fokozatosan megh˘dĄtotta, ‚s művel‚s al  fogta a t jat, el‹id‚zve ezzel a n”v‚ny- ‚s  llatvil g  talakul s t is. NyĄrbogd nyt ma a kultŁrn”v‚nyzet, a sz nt˘f”ldek, gym”lcs”s”k ‚s kertgazdas gok jellemzik, e k‚pet n‚h ny legel‹ ‚s kasz l˘ szĄnesĄti. A vadon ‚l‹ f k k”zl els‹sorban a fűzfa, a k”k‚ny ‚s a bodza maradt meg, mĄg a vadon ‚l‹ n”v‚nyek eml‚k‚t a legszĄv˘sabban a gyomok ‹rzik, ilyen a muhar, a vadrepce ‚s rengeteg m s fűf‚le. Ma a telepĄtett erd‹kben, amelyek fa llom nya els‹sorban ak c ‚s ny rfa, valamint a mez‹k”n, kan lisok partj n bŁjnak meg a vadak, mint pl. a r˘ka, vadmacska, g”r‚ny, ‹z, mezei nyŁl, f c n. A mad rvil g is el‚g v ltozatos: ‚vente visszat‚r‹ vend‚gnk a feh‚r g˘lya ‚s a fsti fecske, de felfedezhet‹ a sz‚ncinege, ver‚b, rig˘, bŁbos banka, sereg‚ly, holl˘ ‚s a sz rcsa is. K”zs‚gnk lak˘inak hosszŁ ‚vsz zadokon keresztl a legfontosabb foglalkoz sa az  llatteny‚szt‚s ‚s a f”ldművel‚s volt, amit hal szattal eg‚szĄtettek ki. Els‹sorban sert‚st, szarvasmarh t ‚s juhot tartottak el‹deink, mĄg a sz nt˘f”ldeken gabon t, kukoric t, takarm nyn”v‚nyeket, kendert ‚s lent termesztettek. Feladat: ` A szleid milyen mez‹gazdas gi n”v‚nyeket termesztenek, ‚s milyen h zi llatokat tartanak? K‚rdezd meg, hogy mi‚rt ‚ppen ezekkel foglalkoznak? ` K‚szĄtsd el a k”zs‚gnk hat r ban ‚l‹ gyomn”v‚nyek ‚s a termesztett n”v‚nyek list j t! ` Egy gyalogtŁra keret‚ben j rj tok be a mez‹gazdas gilag m‚g nem művelt terleteket, ‚s gyűjtsetek n”v‚nyeket, majd rendszerezz‚tek azokat. K”zben figyeljetek a vadon ‚l‹  llatokra is! rdekes! Az ak cfa ‹shaz ja szak-Amerika ‚s a XVII. sz zadban dĄszcserjek‚nt, n”v‚nytani ritkas gk‚nt kerlt Eur˘p ba. Magyarorsz gon az 1720-as ‚vekben jelent meg, de csak a XIX. sz zadban terjedt el t”megesen. Az ak cfa kl”n”sen alkalmas a nyĄri homok megk”t‚s‚re! Bogd ny katonai leĄr sa (Olvasm ny) M ria Ter‚zia 1763-ban elrendelte birodalma ”sszes orsz g nak katonai szempontŁ felt‚rk‚pez‚s‚t. Ez az Łn. I. katonai adatfelv‚tel, mely Szabolcs megy‚r‹l 1782-1785 k”z”tt k‚szlt el. Ez a felm‚r‚s f‚ltve ‹rz”tt hadititok volt, csak a legfels‹bb cs sz ri katonai vezet‚s haszn lhatta. Bogd nyr˘l a k”vetkez‹ket jegyezt‚k fel: "1. A k lvinista templom ‚s az uras gi ‚plet szil rd, k‹b‹l van. 2. A helys‚g mindk‚t oldal n mocsarak vannak, amelyek soha nem sz radnak ki, ez‚rt a hidakon ‚s g zl˘kon kĄvl nem lehet j rni. 3. Demecser fel‚ egy kis, sok apr˘ vĄzzel vegyes boz˘t tal lhat˘, Sz‚kely fel‚ alacsony boz˘t, S‚ny‹ ‚s Tura fel‚ egy kis, magast”rzsű t”lgyerd‹. 4. Ingov nyos r‚tek, amelyek soha nem sz radnak ki eg‚szen. 5. Az orsz gŁt Sz‚kelybe j˘, a kemecsei orsz gŁt szint‚n. 6. V”lgyben fekszik, mindk‚t oldalon magaslatok emelkednek. Kemecse fel‹l is ezek az uralg˘k." Feladat: ` A leĄr s ‚s a II. sz. t‚rk‚p segĄts‚g‚vel milyen k”vetkeztet‚seket tudsz levonni a XVIII. sz zad v‚gi Bogd ny f”ldrajzi k‚p‚r‹l? HasonlĄtsd ”ssze a t‚rk‚pen  br zolt  llapotokat a maival! Hat rai: Hene ‚s Szolnok Vid‚knk telepl‚srendszere az ľrp d-kor v‚g‚re nagyj b˘l kialakult. A k”zs‚g els‹ Ąr sos emlĄt‚sekor, 1219-ben, m r egy faluk‚pz‹dm‚nynek kellett itt lennie. Falunk bizony ra kir lyi adom nyoz s r‚v‚n kerlt a n‚vad˘ Bogd ny, vagy valamelyik ‹se kez‚re. A k”z‚pkori Bogd ny hat ra sokkal kisebb volt a main l, hiszen ‚szakon Hene ‚s keleten Szolnok m‚g nem tartozott hozz . Viszont d‚lkeleten, d‚len ‚s nyugaton a mai hat rvonal k”rny‚k‚ig terjedt a falu f”ldje. Hene nev‚t 1219-b‹l ugyanaz a forr s emlĄti el‹sz”r, amely Bogd ny‚t. A r‚g‚szeti leletek tanŁs ga szerint ekkor m r egyh zas hely volt, ‚s  llt a temploma. A Szent Mikl˘s tisztelet‚re szentelt egyh z nak M rton nevű papja 1332-ben 10, 1333-ban ‚s az 1334. ‚vi I. r‚szlet fej‚ben 3-3 garas p pai tizedet fizetett. A telepl‚st m‚g 1483-ban falunak jelzik, de a XVI. sz zadb˘l m r nem tal lni r  adatokat. Az elpusztult faluhelyet a f”ldesŁr 1596-ban megpr˘b lta Łjra ben‚pesĄteni, de kĄs‚rlete kudarcot vallott. Ez csak k‚s‹bb sikerlt, amit jelez, hogy a XIX. sz zadban m r t”bb tany t lehetett a r‚gi Hene falu k”zel‚ben tal lni. Szolnokot az 1221-es forr s m r falunak nevezi. 1597-ben reform tus egyh za volt. Birtokosa, a J rmy csal d mindent megtett a meger‹sĄt‚se ‚rdek‚ben, de hi ba. 1661-b‹l m r a pusztul s r˘l kapunk hĄrt. Az egyik forr s szerint n‚met, mĄg a m sik szerint t”r”k katon k dŁlt k fel ‚s fosztott k ki. A birtokosok ‚s a jobb gyok t”bbs‚ge Bogd nyba meneklt. Az elpusztult templom harangj t is a bogd nyi egyh znak adt k. Ezut n m r csak mint puszt t emlĄtik, azonban a n‚phagyom ny m ig meg‹rizte eml‚k‚t, hiszen az egyik f”lddarabot Szolnoknak nevezik. A XIX. sz zadban hivatalosan is Bogd nyhoz csatolt k Hene puszt t az 1200, mĄg Szolnokot az 1400 hold f”ldj‚vel. Ekkor j”tt l‚tre a falu mai tagolt hat rvonala. Feladat: ` A III. sz. t‚rk‚pv zlat segĄts‚g‚vel ismertesd Bogd ny hat rait! ` Mutasd be Hene ‚s Szolnok falu sors t, fejl‹d‚s‚t ‚s pusztul s t! ` HasonlĄtsd ”ssze Bogd ny ‚s Szolnok n‚pess‚g‚nek az alakul s t! Olvas sra aj nlom: A NyĄrbogd ny cĄmű k”nyv 24-28. oldalait. rdekes! Pesty Frigyes 1863-ban orsz gos f”ldrajzi n‚vgyűjt‚st indĄtott el. ™sszegyűjt”tte a faluban ‚l‹ jegyz‹k segĄts‚g‚vel az egy-egy k”zs‚gben haszn latos hat rneveket, f”ldrajzi elnevez‚seket. A bogd nyi hat rr˘l a k”vetkez‹ket jegyezt‚k fel: "A bogd nyi hat rban t”bb puszt k vannak, melyek falvak voltak, nevezetesen Szolnok, mintegy 4000 hold f”lddel, Hene, mely ingov nyos r‚ts‚ge a Tisza foly˘nak, n dterm‹ l p, szigetekkel, 1200 hold terletben. K‚kl‹ 3000 hold f”lddel. Ezen puszt k egyesĄttettek a bogd nyi hat rral, Ągy lett terlete a v rosnak 11.000 hold sz nt˘, kasz l˘ f”ld ‚s r‚ts‚g." A belterlet fejl‹d‚se Bogd nyn l kezdetben mind Hene, mind Szolnok jelent‹sebb hely volt, de a fejl‹d‚sben nemcsak hamar utol‚rte, hanem le is hagyta azokat, olyannyira, hogy mĄg azok elpusztultak ‚s beolvadtak a hat r ba, addig Bogd ny vir gz˘ telepl‚s lett. A tat rok 1241-ben Bogd nyt is elpusztĄtott k, a XIV. sz zad elej‚t‹l azonban Łjra ben‚peslt. 1556-ban m r Szabolcs megye egyik jelent‚keny telepl‚se volt. Ekkor 185 k”rli a val˘szĄnűsĄthet‹ l‚leksz m (”sszehasonlĄt sk‚ppen ugyanekkor Nagyk ll˘ban 895-en, mĄg NyĄregyh z n 495-en ‚ltek). Bogd ny eredetileg -D ir nyŁ, egyutc s telepl‚s volt, amely k”z‚pr‚szen t‚rszerűen kisz‚lesedett. Itt  llt a reform tus templom k‹‚plete ‚s az egyik f”ldesŁr (val˘szĄnűleg a J rmy csal db˘l) szint‚n k‹b‹l ‚pĄtett Łrilaka. Ez a mai F‹ utca val˘szĄnűleg Bogd ny legr‚gibb utc ja, amely egy hosz-szan elhŁz˘d˘ dombh ton fekszik. Az ‚v nagy r‚sz‚ben csak a k‚t v‚g‚n lehetett megk”zelĄteni, hiszen hat rait r‚tek ‚s tavak z rt k le (HosszŁ-r‚t, Sz‚na-r‚t, P lc s-t˘). A F‹ utca k‚t v‚g‚t m r r‚gen is helyzete segĄts‚g‚vel kl”nb”ztett‚k meg. Az ‚szaki r‚sz neve egy 1832-es adat szerint Fels‹ v‚g form ban van meg (mai neve Felv‚g), a d‚li fel‚t Als˘ v‚gnek (mai neve Alv‚g) nevezt‚k. K”zs‚gnk a n‚pess‚g n”veked‚s‚vel fokozatosan alakult  t t”bbutc s, Ÿ szalagtelkes telepl‚ss‚. Az els‹ mell‚kutc k a XVIII. sz zad t j n alakultak ki, ezeket a n‚p B”ndinek ‚s Csom nak nevezte el. A XVIII. sz zad v‚g‚n a falu k”zpontj t˘l nyugatra indul˘ ‚s d‚lnyugatra fordul˘ Csoma utca, valamint a F‹ utca k”zep‚t‹l keletre  gaz˘ Szoros n‚pesedett be. 1784-ben a falu lakoss ga 660-ra tehet‹. A XIX. sz zadban a lakoss g sz m nak a n”veked‚s‚vel h zak ‚pltek a F‹ utca d‚li v‚g‚t‹l (ahol egykor a v s rt‚r  llt) keletre indul˘ Sz‚kelyi Łton is. A sz zadfordul˘ ˘ta Łjabb utc k nyĄltak, ez ltal a k”zs‚g halmazos alaprajzot mutat. 1900-ban 1878-an ‚ltek a k”zs‚gnkben. A politikai k”zhangulat v ltoz sai nyomon k”vethet‹k az utcanevek v ltoz saib˘l is. 1938-ban az erd‚lyi ‚s a felvid‚ki terletek visszacsatol s val a Felv‚gb‹l Kassai, az Alv‚gb‹l V radi, a Csom b˘l Pozsonyi, a B”ndib‹l Munk csi utca lett. Az 1945 ut ni politikai fordulat Łjabb v ltoztat sokat eredm‚nyezett. Utc kat neveztek el Leninr‹l, Szt linr˘l, R kosir˘l, a V”r”shadseregr‹l ‚s a N‚phadseregr‹l. 1989 ut n Łjra m˘dosĄtott k ezeket a neveket, rem‚lhet‹leg m r v‚glegesen. 1948 ut n a politikai vezet‹k igyekeztek a tany kat felsz molni. (Az 1948-as n‚psz ml l s adatai szerint a k”zs‚g lakoss g nak t”bb mint egyharmada, mintegy 1100 l‚lek a falu tanyavil g ban sz‚tsz˘rtan ‚lt.) A R cz-tanya lak˘i els‹sorban a falu Dzsungel nevű r‚sz‚ben ‚pĄtett‚k fel Łj h zaikat. A Szal nczy-Nagy-tany n, az egykori Hene falu ”r”k”s‚n, 1929 ˘ta m‚g iskola is műk”d”tt, de lak˘inak, a mintegy 60 csal dnak innen is be kellett k”lt”znik a gy rtelepre. K”zs‚gnk teljesen kl”n ll˘ r‚sze a gy rtelep, amely 3 km-re tal lhat˘ a falu k”zpontj t˘l. 1872-t‹l vasŁt, 1882-t‹l a L˘nyay-f‹csatorna vezet keresztl rajta. A betelepĄt‚se csak 1904 ut n kezd‹d”tt meg, amikor egy Czwiber nevű v llalkoz˘ petr˘leumfinomĄt˘ zemet ‚pĄttetett ide. Els‹sorban a gy r dolgoz˘i telepedtek le itt, de a gy r tulajdonosai is ‚pĄttettek h zakat, Ągy j”tt l‚tre fokozatosan az zemi lak˘telep. 1951-ben kultŁrh z, 1953-ban munk sfrd‹ ‚s orvosi rendel‹, 1961-ben egy k‚ttantermes iskola ‚plt itt. Ma a k”zs‚g lakoss g nak kb. egyharmada ‚l a gy rtelepen. Feladat: ` A IV. sz. t‚rk‚pv zlat segĄts‚g‚vel mutasd be k”zs‚gnk utcah l˘zat nak a kialakul s t! ` Szleid, nagyszleid elmond sa alapj n derĄtsd ki, hogy mely utc k nyĄltak meg 1945 ut n! Melyik k”zs‚gnk legfiatalabb utc ja? ` Gyűjtsd ”ssze k”zs‚gnk ”sszes hivatalos utcanev‚t, ‚s csoportosĄtsd a k”vetkez‹ kateg˘ri k szerint: I. Term‚szetes n‚vad ssal keletkezett nevek: 1. HelyzetviszonyĄt˘ nevek 2. L‚tesĄtm‚nyekr‹l elnevezett utc k II. Tudatos n‚vad ssal keletkezett nevek: 1. T”rt‚nelmi szem‚lyek neve 2. K”lt‹k, Ąr˘k neve 3. T”rt‚nelmi esem‚nyekhez k”t‹d‹ nevek. rdekes! Tudod-e, hogy van a gy rtelepen egy "Gatyasz r", a k”zs‚gben pedig egy "KutyaszorĄt˘" nevű utca? Mindk‚t elnevez‚s zs kutc t takar! Mez‹ Andr s NyĄrbogd ny t”rt‚neti f”ldrajzi nevei (Olvasm ny) "A f”ldrajzi nevek a t j ‚s az ember kapcsolat b˘l szletnek. Az a szks‚g hozza l‚tre ‹ket, hogy az ember t j‚koz˘dni akar term‚szeti k”rnyezet‚ben. A nevek teh t kapcsolatban vannak a t jjal, annak n”v‚nyzet‚re,  llatvil g ra, r‚szeinek m‚ret‚re, fekv‚s‚re stb. utalnak, ‚s kapcsolatban vannak az emberrel, aki megművel‹je, lak˘ja, tulajdonosa vagy bizonyos cselekedetek v‚grehajt˘ja, a t jban lefolyt esem‚nyek szerepl‹je volt. Ennek alapj n b tran mondhatjuk, hogy a f”ldrajzi neveknek igen sok mondanival˘juk van a t”rt‚n‚sz sz m ra, hiszen a f”ld ‚s a rajta, bel‹le ‚l‹ ember mŁltja tkr”z‹dik bennk. S‹t igen sok apr˘s got, de a helyt”rt‚n‚sz sz m ra nagyon fontos "apr˘s got" csak bel‹lk tudhatunk meg. (.) Els‹k‚nt a puszta szem‚lyn‚vb‹l val˘kr˘l eml‚kezznk meg. (.) A Bogd ny valamely szl v nyelvb‹l kerlt hozz nk, a Szolnok azonban egy magyar k”zsz˘ kicsinyĄt‹ k‚pz‹s alakja. Legr‚gebbi adatainkban m‚g l n‚lkli form j ban tal ljuk meg, teh t az l m sodlagosan torl˘dott a n‚vbe, ugyanŁgy, mint a Miskolc, hold, oldani stb. szavakba. A Hene n‚vre nincs biztos etimol˘gi nk. (.) A k‚t ‹si nemesi csal dr˘l is t”bb bogd nyi terletet neveztek el. A Bogd nyiak osztozkod s ban (1637-ben) az ”v‚k a J nos sz‹l‹je. A n‚v els‹ eleme a csal d valamelyik tagj ra utal. Mivel ez id‹ t jt ‚lt a nagy tekint‚lyű Bogd nyi J nos, arra gondolhatn nk, hogy ‹ volt a n‚vad˘. Ezt azonban c folja a n‚vben lefolyt v ltoz s, hiszen az adatokban erd‹r‹l van sz˘, holott nyilv nval˘, hogy kor bban sz‹l‹t jel”lt. Ma is mellette van a falu sz‹l‹je, amelynek ezt a r‚sz‚t a kataszteri t‚rk‚p is ŕkert-nek Ąrja. Tov bbi jel”l‚s tvitel t”rt‚nt, amikor az erd‹ kiirt sa ut n a t jnak egy m sik jellegzetes darabja, egy k k s, n das, mocsaras t˘ kapta a J nos-sz‹l‹ nevet, m‚g ma is ezt ‚rtik rajta. Ugyanez az ember lehetett a n‚vad˘ja egy m sik r‚gi t˘nak, amely a falu alatt a temet‹ ‚szaki v‚g‚n‚l terl el. A J nos-r‚tr‹l csak 1730 ˘ta vannak adataink, ekkor folyik a per a fels‹ fark n lev‹ f”ldek lekasz l sa miatt. (.) A Farkas csal d nev‚t pedig a Farkas-csere tartotta fenn. Amint az ut˘tag jel”li, a r‚gis‚gben erd‹ volt ezen a terleten, az egyik r‚sz‚t Varjas-nak hĄvt k. A birtokl s tudat nak elhom lyosul sa ut n a lakoss g k‚pzelete ezt az erd‹t farkasokkal n‚pesĄtette be. Azt mes‚lik, hogy t‚lid‹ben ki-kit”rtek az erd‹b‹l, ‚s a mag nyosan kiengedett gyerekeket elvitt‚k. (.) M skor nem a val˘s gos birtokl s a n‚vad s alapja, hanem egy‚b t‚nyez‹k. A jobb gynevekb‹l sz rmaz˘kn l arra gondolhatunk, hogy az illet‹ jobb gynak itt volt a kls‹ telke. 1754-ben Ramocsah zy Anna kerl‹je a guba hegyrl, a bŁz b˘l hajtja be Farkas Gy”rgy k‚t lov t. A domb neve ma is ‚l, a bogd nyi emberek azzal magyar zz k a keletkez‚s‚t, hogy a legeltet‹ juh szok a meleg napon itt akasztott k ki a gub kat a kunyh˘ el‚. Ez a magyar zat azonban n‚petimol˘gia. Egy 1572-b‹l sz rmaz˘ tanŁvallat si jegyz‹k”nyvben szerepel gwba mih lj jobb gy, r˘la nevezt‚k el ezt a helyet. Jobb gyn‚vb‹l val˘ az 1738-ban emlĄtett Laskod cser‚je is. Ilyen nevű f”ldbirtokosr˘l nincsen tudom sunk, de jobb gyr˘l igen: 1745-ben Ramocsah zy Anna sz”k”tt jobb gyai k”z”tt megemlĄtik Laskodi Sinka Mih lyt is. Egy‚bk‚nt Laskodi nevű csal d ma is ‚l a faluban. (.) A NyĄrs‚g egykori jellegzetes f ja, a nyĄrfa ma m r nem ‚l k”zs‚gnk hat r ban. A talaj ‚s ‚ghajlat szempontj b˘l k”z”mb”s fa azonban a r‚gis‚gben gyakori volt. Ez a n‚vad˘ja egy terletnek a falut˘l ‚szakra, amelyr‹l 1738 ˘ta van t”rt‚neti adatunk: A nyĄrjes hegy‚n‚l. Ugyanilyen tĄpusŁ az 1864 ˘ta adatolt K”rtv‚lyes. Bizony ra nem erd‹r‹l, hanem egy jellegzetes f r˘l, bokorr˘l kapta nev‚t az Ebfa, Ebfa Łt, Ebfa-hegy. (.) A henei ‚s a bogd nyi hat r k”zel‚ben, a nyugati oldalon fekdt k‚t kis n das, k k s, vizes m‚lyed‚s, a Kett‹s-k tyŁ. A R‚tk”z”n oly gyakori vĄzrajzi k”zn‚v csup n k‚t t”rt‚neti n‚vben fordul el‹ (a m sik a Pap-k tyŁ). M r gyakrabban szerepel a t˘ ‚s a r‚t. A kett‹ jelent‚se k”z”tt a kl”nbs‚g, hogy a t˘ban  lland˘an vĄz volt, a r‚ten viszont csak id‹szakosan, ‚s a vĄz elvonul sa ut n dŁs fvet lehetett kasz lni. Ezeket is elnevezhett‚k m‚retkr‹l, mint az 1580-ban feltűn‹ HosszŁ-t˘t, a bennk l‚v‹ vĄz Ąz‚r‹l (S˘s-t˘, BorkŁt laposa), jellegzetes n”v‚nykr‹l (T”k”s-t˘, K k s-t˘, Di˘s-sziget) ‚s  llatvil gukr˘l (Tatos-t˘, Darvas-t˘, Farkasok l pja). A Mos˘-t˘ a falu k”zvetlen k”zel‚ben volt, bizony ra az asszonyok mostak benne. (.) A term‚szeti nevek tŁlsŁly b˘l arra k”vetkeztethetnk, hogy a falu lakoss g nak az ‚let‚ben igen sok ig nagy szerepe volt a l‚tfenntart s ‚s gazd lkod s primitĄvebb m˘djainak: a hal szatnak, ‚s az  llatteny‚szt‚snek. S‹t m‚g a művelts‚gi nevek egy r‚sze is ezekre utal. Az 1591-ben feltűn‹ Diszn˘s-r‚t a sert‚sek legeltet‹ helye volt, a n‚phagyom ny szerint a K”dm”n”s ‚s a B”mb”l‹ is a legeltet‚sre vonatkozik. Az  llatteny‚szt‚s fejlettebb form j t juttatja esznkbe a Sz‚nar‚t. Bizony ra a hal szat egyik m˘dja volt a n‚vad˘ a K‚kkas ‚s a V‚szl‹ eset‚ben, az els‹ a kassal, a m sodik a v‚sszel val˘ hal sz sra utal. A CsĄk-g t olyan t˘ neve, amelyben g t segĄts‚g‚vel csĄk sztak. A mez‹gazdas gra utalnak m‚g a k”vetkez‹ adatok: K‚t kŁt, Sz‹l‹hegy, ŕkert, éjkert, Konyhahely, Keles-hegy. Az 1824-ben feltűn‹ Len ztat˘ meger‹sĄti kor bbi t”rt‚neti adatainkat, hogy valaha nagyar nyŁ lentermeszt‚s folyhatott Bogd nyban. (.) Nagyon ‚rt‚kes helyt”rt‚neti mozzanatokra utal az Akaszt˘-hegy, Korh ny ‚s a Hat r-hegy. Az Akaszt˘-hegyr‹l ugyan nincsenek 1849 el‹tti adataink, azonban bizonyos, hogy sokkal kor bban keletkezett a n‚v. Helyi t”rt‚nelmi ismereteink alapj n pontosabban is elmondhatjuk a n‚vad s indĄt‚k t. Szabolcs megye 1607-ben megparancsolta a k”zs‚geknek, hogy az elszaporodott tolvajl sok, gar zdas g, gyŁjtogat s ‚s egy‚b gaztettek miatt minden hat rban akaszt˘f t ‚s ny rsal˘helyet csin ljanak, a falukban pedig kalod kat  llĄtsanak. A Korh ny a t volabbi mŁltba visz bennnket. T”rt‚neti adataink is kor bbr˘l vannak r˘la, 1654-ben m r megemlĄtik. A sz˘ v‚gs‹ soron t”r”k eredetű, de valamelyik szl v nyelv k”zvetĄt‚s‚vel jutott hozz nk. Olyan mesters‚gesen ”sszehordott dombot jelent, amelybe az ‹s”k halottaikat temett‚k. R‚g‚szeink sz mos szabolcsi kurg nt (teh t: korh nyt) bontottak meg, s majd mindegyikben gazdag r‚g‚szeti lel‹helyre bukkantak, hacsak a kincskeres‹k ‚s a sĄrrabl˘k  s˘ja nem el‹zte meg ‹ket. A Hat r-hegy csak a XIX. sz zad eleji t‚rk‚pen tűnik fel. Ezen a ponton tal lkozott a bogd nyi, kemecsei ‚s a nyĄrturai hat r, innen kapta a nev‚t. A n‚phagyom ny szerint falunkban is ‚lt az a szok s, hogy a hat r megŁjĄt sakor egy fiatal gyermeket nagyon megvertek, eml‚kezz‚k ”reg kor ban is, hogy hol van a falu hat ra." Feladat: ` Keresd ki e tanulm nyb˘l a k”vetkez‹ f”ldrajzi nevek eredet‚t: V ros, Akaszt˘-hegy, B stya, Cig ny-g”d”r, Kender ztat˘, KĄs‚rtet-hegy, Kis-Šr-hegy, Szentegyh za, V lyogvet‹g”d”r! Bory Zsolt Bogd ny H romnegyed ‚vezrede k”z”ss‚g: m‚gis milyen fiatal ez a k”zs‚g! Mintha fa volna, ‚l gy”kere,  ga, feh‚r gy rfst e f nak a vir ga. Homok alatt a s rga csont f”l‚led, Łjra virul a csontb˘l ember‚let. ™sszerak˘dnak t”r”tt ed‚nysz rnyak, ”blkb‹l ‚tkek illatai sz llnak. Hej, mennyi csont, cser‚p cs”r”g a f”ldben, sok r‚gi  lom, v gy f”ldm‚lyi ”lben! Majdanvolt mez‹v rosi lakoss g porlott szĄv‚t sziv rg˘ vizek moss k. Eltűnt tavakr˘l, falukr˘l reg‚l‹ szelek szav ra figyel a ma ‚l‹. SegĄteni hĄvja a gazdag mŁltat, mŁltj b˘l gazdagabb j”v‹t tanulgat. - J˘kedvű isten adom nya, Bogd ny! H‚tsz z”tven ‚v l ngj ban lobogv n, nnepnap piros f‚ny‚ben ragyogva k‚szlj az Łjabb, m‚g szebb sz zadokra! FEJEZETEK NYÖRBOGDľNY MéLTJľBŕL K”zs‚gnknek nincsenek t”rt‚nelmi nevezetess‚gei, itt nem szlettek nagy hadvez‚rek, k”lt‹k, politikusok, hĄresebb csata sem zajlott le. M‚gis, mik”zben az itt ‚l‹k viaskodtak f”ldjeik‚rt, meg‚lhet‚sk‚rt, nevelt‚k ‚s tanĄtott k gyerekeiket, k”zvetve vagy k”zvetlenl r‚szesei voltak azoknak a nagy esem‚nyeknek, amelyeket a t”rt‚nelemk”nyvekb‹l ismernk. Megszenvedt‚k a tat r ‚s a t”r”k hadak pusztĄt sait, ‚s ott voltak a haz nk fggetlens‚g‚‚rt vĄvott szabads gharcokban. Ismerjk meg k”zs‚gnk t”rt‚net‚t! A mŁlt h‹sei adjanak neknk er‹t, ‚s mutassanak p‚ld t a mai ‚letnkh”z! Mir‹l tanŁskodnak a r‚g‚szeti leletek? Bogd ny lel‹helyekben leggazdagabb terlete a Poros-hegy. Innen kerltek el‹ az emberi ‚let els‹ nyomai is, amikor egy traktor a n‚gyezer ‚vvel ezel‹tt fenn llott r‚zkori telepl‚s h z- ‚s szem‚tg”dreit forgatta fel. Ekkor nagy homb red‚nyek oldalt”red‚kei, kism‚retű b”gr‚k, egy ors˘gomb ‚s egy k‹balta foka kerlt a felszĄnre. A Poros-hegyen ‚s k”rny‚k‚n az ‚lethez szks‚ges felt‚telek mindv‚gig biztosĄtottak voltak, ‚s lakt k is a terletet, amit a k‚s‹bbi korok leletei is bizonyĄtanak. A korai bronzkorba sorolhat˘ ed‚nyt”red‚kek kerltek el‹ a Schwindel-tagb˘l ‚s a Poros-hegyr‹l. A Szal nczy-Nagy-tany n 1894-ben, a magt r alapoz sakor a k‚s‹ bronzkorb˘l sz rmaz˘, val˘szĄnűleg egy urnasĄr ed‚nymell‚kletei bukkantak a felszĄnre. A Hajzer-tanya k”zel‚ben szint‚n k‚s‹ bronzkori h rom agyaggy”ngy”t, egy urn s temetkez‚s halottj nak mell‚kleteit tal lt k meg. A volt B‚g nyi Ferenc-birtokon, 1892-ben, egy dĄszĄt‚s n‚lkli agyaged‚nyben 137 darabb˘l  ll˘ bronzleletet, jobb ra t”red‚kes, beolvaszt sra sz nt t rgyakat tal ltak. A leletek a korai vaskorb˘l sz rmaznak, ‚s a Ÿ G vai-kultŁr ba sorolhat˘k. A k‚s‹ vaskort a Poros-hegy ‚s a Cser‚s-t˘ k”z”tti terleten 1932-ben el‹kerlt, korongon k‚szlt nagy ed‚ny, mĄg a r˘mai kort egy darab vil gosszrke talpas t lka, egy hasonl˘ t”red‚kei ‚s egy vastag falŁ, szrke szĄnű t rol˘ ed‚ny aljr‚sze k‚pviseli. Ut˘bbiak a Poros-hegyen kerltek el‹. A honfoglal s kor b˘l nincsenek leleteink. rdekes "kincsre" bukkant Lisovszki Istv n 1950-ben, amikor 926 darab p‚nz‚rm‚t tal lt a volt Szal nczy-kast‚ly udvar n. A p‚nz‚rm‚ket a megr‚mlt tulajdonosa, tal n egy gar zd lkod˘ zsoldoscsapatt˘l val˘ f‚lelm‚ben, a XVII. sz zad v‚g‚n rejthette el. Feladat: ` K‚szĄts t bl zatot! Milyen korokb˘l, milyen r‚g‚szeti leletek ‚s hol kerltek el‹ k”zs‚gnk terlet‚n? ` Tanulm nyi s‚ta keret‚ben j rd be NyĄrbogd ny r‚g‚szeti lel‹helyeit! ` L togass el a J˘sa Andr s MŁzeumba, ‚s (el‹zetes egyeztet‚s alapj n) tekintsd meg NyĄrbogd ny r‚g‚szeti leleteit. Olvas sra aj nlom: A NyĄrbogd ny cĄmű k”nyv 11-17. oldalait. A henei ľrp d-kori templom Ism‚teld  t az ”t”dikes t”rt‚nelemk”nyvedb‹l, hogy milyen volt az egyh zi ‚let az ľrp d-h zi kir lyok idej‚n! 1967-ben ‚rdekes  sat sokat folytattak k”zs‚gnkben, melyek sor n egy, a XI-XII. sz zad fordul˘j n ‚pĄtett templom nyomaira bukkantak. Az  sat sr˘l Ągy sz mol be N‚meth P‚ter, a munk latokat ir nyĄt˘ r‚g‚sz: "A bogd nyi hat r ‚szaki, henei r‚sz‚t haszn l˘ k‚ki emberekt‹l hallottam el‹sz”r a ŻSzentegyh zi-dűl‹r‹lŽ besz‚lni, amely elnevez‚s orsz gszerte az elpusztult k”z‚pkori falvak templom nak hely‚re utal. HelyszĄni szeml‚nk sor n a felszĄnen t‚glat”rmel‚k, eke felvetette emberkoponya ‚s l bsz rak jelezt‚k, hogy az  sat st hol kezdhetn‚nk meg. Kutat˘ rkunkkal - amelyet, mint k‚s‹bb kiderlt, a templom haj˘j nak derek n hŁztunk meg - el‹sz”r a templom haj˘j nak, teh t a hĄveket befogad˘ r‚sz‚nek k‚t oldalfal t tal ltuk meg. Ez a k‚t oldalfal m r csak az alapoz s kem‚nyre d”ng”lt agyagt”mbj‚b‹l  llott, a felmen‹ falakb˘l egyetlen t‚gla sem maradt eredeti hely‚n. Szelv‚nyekkel folytattuk a templom falainak, belsej‚nek felt r s t, s munk nk befejez‚se ut n el‹ttnk  ll az egykori Hene falu hajdan messze l tsz˘, jobb gykezek munk j r˘l vall˘ templom nak alaprajza (.) A haj˘ ‚szaki ‚s d‚li oldalfala k”z”tt hŁz˘d˘  tv g sunk nyom n kialakĄtott tanŁfal metszete szerint a templom belsej‚ben k‚t szintet kl”nb”ztethetnk meg. Az egyiknek a m‚lys‚g‚t az eredeti talajt alkot˘ s rga homokr‚teg, egy s rg sszrke d”ng”lt agyagr‚teg ‚s emberi csontokkal teli m‚lyed‚s jelzi. Az erre rak˘d˘ m sik szint vonal t f”ldes homokr‚teg, valamint apr˘ t‚gla ‚s habarcst”rmel‚kkel kevert homokos r‚teg adja. Ez ut˘bbi a felszĄn alatt 60 cm-rel jelentkezett, ugyanilyen m‚lys‚gben az ‚szaki diadalĄv k”rl letaposott r‚tegre bukkantunk. Az als˘ szinten tal lhat˘ s rg sszrke, d”ng”lt agyagalapoz s csaknem egy m‚ter sz‚les. ľrp d-kori templomfelt r saink eredm‚nyei ut n ezt az agyagr‚teget a templomkarzat alapoz s nak tekinthetjk (.) A templom alapoz sa k”zel‚ben k‚t helyen sĄrra bukkantunk. A haj˘ ‚szaki oldala ment‚n egy 135 cm hosszŁ le nygyermek sĄrj t bontottuk ki 60 cm m‚lys‚gben. A sĄr  s sakor belev gtak az alapoz s agyagt”mbj‚be is, teh t a medenc‚re kulcsolt k‚zzel elhelyezett halott temet‚se m r a templom fel‚pĄt‚se ut n t”rt‚nt. A m sik sĄr egy 60 cm hosszŁ, 2-3 ‚v k”rli kisgyermek tetem‚t rejtette mag ban. Mell‚kletet ebben a sĄrban sem tal ltunk, a feltűn‹en karikal bŁ gyermek sŁlyos angolk˘rban szenvedhetett (.)" A henei templomot Szent Mikl˘s tisztelet‚re szentelt‚k, ‚s val˘szĄnűleg a XVI. sz zad els‹ fel‚ben indult pusztul snak, amikor a telepl‚st elhagyt k a lak˘i. A templom m‚g megl‚v‹ romjainak a v‚gs‹ pusztul sa az els‹ vil gh borŁ el‹tt t”rt‚nt, amikor alapfalait magt r‚pĄt‚sre haszn lt k fel. Feladat: ` V laszolj a k”vetkez‹ k‚rd‚sekre! - Milyen adat k,sztette a r,g,szeket az sat sok megkezd,s,re? - Milyen sĄrokra bukkantak a templom felt r sakor? - Mi lett a templom sorsa? ` rdekl‹dd meg szleidt‹l, nagyszleidt‹l, hogy tudj k-e hol van a "Szentegyh zi-dűl‹"? rdekes! A reform tus templomban az els‹ vil gh borŁig volt egy nevezetes harang, amelyet a n‚p "b”nd”si harang"-nak nevezett, mert a toronynak azon az oldal n volt, amelyik a falunak a B”ndi nevű utc ja fel‚ n‚z. A hagyom ny szerint ezt a harangot a henei mocs rb˘l hŁzt k ki, ahov  a falu pusztul sakor a heneiek rejtett‚k. Ezen az 1556-b˘l val˘ 4 m zs s harangon a k”vetkez‹ felirat volt olvashat˘: A feliratot t”bben pr˘b lt k megfejteni, nem nagy sikerrel, ahogyan ezt a pr‚dik tor is megjegyezte: "rtelmez‚sre sokan f”l k‚rettek oklev‚l tud˘saink k”zl, de fejtetlen maradt. MĄg k”zelebb Lugossy J˘zsef tan r Łr Ągy ‚rtelmez‚: Ger:(asimus) Tetragrammatos. A harang”nt‹ neve hihet‹leg." Ögy a harangon l‚v‹ Ąr snak csak b mul˘ja akadt, megfejt‹je azonban nem. Egy m sik hagyom ny szerint a "szentmikl˘si templom" harangj t egy kŁtba rejtett‚k, ahol az bizonyos id‹k”z”nk‚nt meg szokott sz˘lalni. K”zs‚gnk neve Eddigi ismereteink szerint 1219-ben Ąrt k le el‹sz”r ezt a sz˘t: Bogd ny. K”zs‚gnk neve a Ÿ V radi Regestrumban egy latin nyelvű sz”vegk”rnyezetben fordul el‹ de terra Bogdan alakban. FordĄt sa: Bogd n f”ldj‚t‹l. Kett‹s ‚rtelme lehet: vagy mag t a falut, vagy egy szem‚lyt jel”l. A l‚nyeg az, hogy 1219-ben m r volt itt valamif‚le faluk‚pz‹dm‚ny. A k”zs‚gn‚v a puszta szem‚lyn‚vb‹l alakult f”ldrajzi nevek csoportj ba tartozik. A Bogd n szl v eredetű szem‚lyn‚v, jelent‚se: Isten adom nya. 1241-ben a tat rhorda v‚gigs”p”rt Magyarorsz gon. ľtvonultak a NyĄrs‚gen is, nyomukban v‚r ‚s pusztas g maradt. Kiirtott k a lakoss g nagy r‚sz‚t, le‚gett‚k a falvak sor t. Falunk neve csak 1324-ben tűnik fel ism‚t Bogdanteluke alakban. A telepl‚sn‚v megv ltozott form ban, a -teluke, -telke, ut˘taggal b‹vlve bukkan fel. E sz˘nak a tat rj r st k”zvetlenl k”vet‹ id‹ben elpusztult falu volt a jelent‚se. 1811-ben telepl‚snk mez‹v rosi kiv lts glevelet kapott. Az 1830-40-es ‚vekben "v rosunk" bszke polg rai kezdem‚nyezt‚k, hogy k”zs‚gnk neve vegye fel a Mez‹- el‹tagot, ezzel is kifejezve a kiv lts gos helyzetet. A kezdem‚nyez‚sk azonban nem v lt val˘ra. A NyĄr- el‹tagot a XIX. sz zad m sodik fel‚ben kapta meg hivatalosan k”zs‚gnk. Az el‹tag c‚lja a m s, hasonl˘ nevű telepl‚sekt‹l val˘ megkl”nb”ztet‚s. Feladat: ` V laszolj a k”vetkez‹ k‚rd‚sekre! - Mikor órt k le el